A 2023. májusi általános választások változást hoztak a török gazdaságpolitikában: ortodoxabb politikát vezettek be, hogy véget vessenek a negatív reálkamatlábakkal és a líra erőteljes leértékelődésével jellemezhető időszaknak. A 2024. márciusi helyhatósági választások további lépést jelentettek ebben a stratégiában: a gazdaság stabilizálása, az elszabadult infláció visszaszorítása és az ország makrogazdasági alapjainak megerősítése érdekében szigorítják a finanszírozási feltételeket.
Előnyre tehet-e szert a török export a líra erőteljes leértékelődéséből?
2021 közepén Törökország elindította gazdasági programját (TEP), amelynek célja a termelés, a beruházások, a foglalkoztatás és az export ösztönzése. E célok elérése érdekében a központi bank 2021 szeptembere és 2023 májusa között 19%-ról 8,5%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat. Ennek eredményeként a török líra ez idő alatt közel 60%-kal leértékelődött a dollárral szemben, az infláció pedig a 2021. augusztusi 19,3%-ról 2022 októberére 85,5%-ra ugrott.
A program eredeti célkitűzései ellenére a líra leértékelődése nem hozta meg a kívánt hatást a folyó fizetési mérlegre. 2021 és 2023 között a török export nominálisan 13,4%-kal nőtt, szemben az import 33%-os növekedésével, ami a külkereskedelmi mérleg hiányát 106 milliárd dollárra (a GDP 9,5%-a) növelte 2023-ban, ami 60 milliárd dollárral több, mint 2021-ben (46 milliárd dollár, a GDP 6%-a).
A negatív reálkamatlábak hatása a vállalatokra
A negatív reálkamatlábak időszaka lehetővé tette a török vállalatok számára, hogy részesüljenek az olcsó hitelből, ami a magas infláció ellenére ösztönözte tevékenységüket. A nagy tőkével, valamint termelési és árképzési erővel rendelkező vállalatok különösen profitáltak ebből a helyzetből a megnövekedett árréseknek és a költségek fogyasztókra történő áthárításának köszönhetően.
A termelési és bérköltségek robbanásszerű növekedése ellenére (2021 és 2023 között a fajlagos munkaerőköltségek +270%-a) a nagyon alacsony kamatkörnyezet lehetővé tette a vállalatok számára, hogy megőrizzék jövedelemezőségüket.
Az ortodoxabb gazdaságpolitika következményei
Az ortodoxabb gazdaságpolitika 2023 júniusától történő elfogadása a török központi bank irányadó kamatlábának 8,5%-ról 50%-ra, a kereskedelmi hitelek kamatlábának pedig 70%-ra történő emelésével járt együtt. A cél: a belső kereslet növekedésének visszaszorítása, az infláció szabályozása és a líra stabilizálása.
Ez a fordulat középtávon segíthet a gazdaság egyensúlyának helyreállításában. A 2024-re vonatkozó előrejelzések 3%-os reál-GDP-növekedést jósolnak, amit az infláció fokozatos, 43%-ra történő csökkenése kísér az év végére. A folyó fizetési mérleg hiánya, amely 2023 és 2024 első negyedévei között 14 milliárd dollárral csökkent, várhatóan tovább csökken, ami nagyobb stabilitást biztosít a gazdaság számára.
Ha a török vállalatoknak sikerül alkalmazkodniuk ezekhez a változásokhoz (új finanszírozási feltételek, a külső kereslet élénkülése, regionális együttműködési kezdeményezések, mint például a Middle Corridor (Középső Folyosó) projekt, amely a Kaukázuson és a Kaszpi-tengeren keresztül kívánja összekötni Európát és Ázsiát), akkor ígéretes kilátások elé nézhetnek a hosszú távú fenntartható és stabil gazdasági növekedés tekintetében.
