A tartós konfliktusokkal és a kudarcot vallott globális irányítással összefüggésben a nemzetközi feszültségek egyre fokozódnak. Trump újraválasztásának tükrében három szakértő elemzi a legutóbbi országkockázati szimpóziumunk során a nemzetközi viszonyok átalakulását, a globális geopolitikai átrendeződést és ezek üzleti stratégiákra gyakorolt hatását.
Mint egy újabb déjà vu érzés. Donald Trump január 20-i, az Egyesült Államok elnökévé történő második beiktatása nyolc évvel korábbra repítette vissza a szemlélőket, de a világ azóta gyökeresen megváltozott. „Egyrészt Trump 1 és Trump 2 között két nagy konfliktus robbant ki: Oroszország 2022 februárjában indított nagyszabású ukrajnai inváziója és a Hamász 2023 októberében végrehajtott fegyveres terrortámadása, amelyre Izrael reakciója a Közel-Kelet újrarendeződését váltotta ki. Ezután jött egyrészt a környezetrombolás felgyorsulása, másrészt a technológia térhódítása” - magyarázta Thomas Gomart, a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IFRI) igazgatója. Miközben mindezek az események már megkezdték a geopolitikai pakli újraosztását, valószínű, hogy az új Trump-kormányzat azon döntése, hogy a „tegyük újra naggyá Amerikát” politikájának mozgatórugójaként a tranzakciós megközelítést jelöli meg, tovább rombolja a fennálló keretrendszer működését. „Az USA által uraltvilág több évtizede után, amelyben a geopolitikai együttműködés volt a központi elem, a globalizáció egy olyan új korszakába léptünk, amely sokkal inkább többpólusú és egyben változékonyabb” - tette hozzá Famke Krumbmüller, az EY Geostratégiai Gazdasági Csoportjának EMEIA(Európa, Közel-Kelet és Afrika)-vezetője.
Az USA egyedül a világ ellen?
Bár a szakértők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Trump stratégiája pozitív hatással lehet a két jelentős, jelenleg is zajló konfliktus megoldására, a vámok bevezetésével kapcsolatos amerikai fenyegetések és az az általános törekvés, hogy az érintett országokat az USA számára kedvező megállapodások megkötésére kényszerítse, valószínűsíthetően a fennálló szövetségek széteséséhez vezethet. „Ebben az összefüggésben érdekes megjegyezni, hogy a déli országok - többek között Brazília, India és Törökország – részéről nagy ellenállás tapasztalható, és ezen országok vizsgálatokat kezdeményeznek vagy panaszokat nyújtanak be különösen a Kereskedelmi Világszervezetnél” - mutatott rá Andrew Bishop, a Signum Global Advisors vezető partnere és a politikai kutatásokért felelős ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a világ legnagyobb gazdasági hatalma kockázatos játékot űz azzal, hogy„arra kényszeríti az országokat, hogy döntsenek, az USA-val vagy ellene vannak-e”. A szakértő hozzátette, hogy „azáltal, hogy az USA kivonul és elidegeníti az egész világot, megnyitja az utat más országok előtt [a vezető szerep gyakorlására], különösen Kína előtt”. Ilyen körülmények között egy újabb hidegháború igen valószínűnek tűnik, és ez az EY Geostratégiai Gazdasági Csoportjának egyik forgatókönyve. „Egy olyan világról beszélünk, amely blokkokra oszlik: az egyiket az USA, a másikat Kína, a harmadikat pedig valamely más hatalom fogja uralni” - mondta Famke Krumbmüller. Ezután a világ további részének az lenne a feladata, hogy elhelyezkedjen e blokkok valamelyikében. Ha létrejönne egy harmadik blokk, India ideális jelölt lenne a vezetésére. „Az ország erőteljes növekedést mutat, és a következő két évtizedben képes lesz kihasználni demográfiai súlyát az elöregedő Kínával szemben” - mondta Thomas Gomart.
Kína lehetőségei
Rövid távon azonban az USA és Kína rivalizálása várhatóan továbbra is a jelenleg zajló geopolitikai átalakulás fő mozgatórugója marad, ahogyan az már a generatív mesterséges intelligencia területén is tapasztalható. E tekintetben egyes szakértők a két hatalom közötti kereskedelmi háború kiéleződésére számítanak, ami mindkét felet arra késztetheti, hogy néhány hónapon belül a jelenleginél is jelentősebb mértékű vámemeléseket hajtsanak végre. Az Egyesült Államok nemrégiben újabb 10%-os vámemelést jelentett be, amire Kína válaszul 15%-kal emelte meg a vámtarifákat bizonyos termékek esetében. Egy ilyen kilátással szemben Kína képtelen lenne elfogadni a status quo-t. „Még ha nem is ismeri el, Kína túlkapacitással küzd, és sürgősen exportálnia kell” - magyarázta Thomas Gomart. Ha úgy látja, hogy az észak-amerikai piac bezárul, akkor új felvevőpiacokat kell találnia, miközben erősíti a kapcsolatait partnereivel.
Nem szabad elfelejteni, hogy Kína stratégiai megítélése továbbra is az országról szóló információk hiányára épül, amelyet részben az országot irányító egyetlen párt tart ellenőrzése alatt. Ennek ellenére a szakértők egyetértenek Kína jelenlegi prioritásait illetően, különösen az atomenergiába és a haditengerészeti katonai kapacitásokba történő hatalmas beruházásai tekintetében, amelyek elengedhetetlenek a kereskedelem szabályozásához.
Egy gyengélkedő Európa
A két blokk közé szorult Európai Unió minden jel szerint négy okból kifolyólag meglehetősen meggyengült helyzetben van. Először is, mert fő mozgatórugója, a francia-német duó mind gazdasági, mind belpolitikai téren kimerült. Másodsorban azért, mert Famke Krumbmüller szerint az EU történelmi módszere, miszerint „a világra normák és szabályozások révén vetíti ki hatalmát - a puha hatalom gyakorlása - egyszerűen már nem működik”. Harmadrészt azért, mert politikája olykor nem kellően összehangolt. E tekintetben Thomas Gomart rámutatott, hogy Franciaország és Németország szögesen ellentétes döntései óriási gondolkodásbeli különbségekhez vezettek a két szomszéd között. A németek, mivel jobban függnek az orosz gáztól, mint a franciák, akik visszaállították a nukleáris opciót, hajlamosak többet várni egy esetleges háború utáni Ukrajnától. Végül pedig Európát hátrányosan érinti a védelem terén évtizedek óta tapasztalható alulfinanszírozottság, miközben a tagállamok közötti, e változások kezeléséhez szükséges egységet a szélsőséges és euroszkeptikus pártok felemelkedése egyre több térségbeli országban aláássa.
E buktatók ellenére Európa gyorsan tudott reagálni, még Donald Trump új vámok kivetésével való fenyegetésére is. Thomas Gomart úgy véli, hogy „mivel a kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, egy ilyen forgatókönyv esetén számíthatunk egyfajta közös álláspontra”. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a 2003-as iraki háború óta a második nagy transzatlanti szembenállássá váló helyzet árthat az amerikai-európai kapcsolatoknak. A földrajzi egyensúly felborulásáig? „Ideális esetben egy erős Európára volna szükség, amelynek nem kell egy partnerhez kötődnie vagy arra támaszkodnia, de nem ez a helyzet” - mondta Andrews Bishop. „A B-terv szerint az EU-nak a két partner közül az egyiktől - vagy az Egyesült Államoktól vagy Kínától - kellene függenie, de nem hinném, hogy Európa okvetlenül Kína mellett döntene ,ha az Egyesült Államok ellenséggé válna.Ezért a végén egy katasztrofális C-tervhez juthatnánk, amelyben Európa a kettő között, egy gyenge pozícióban találja magát.”
Ami az EU és Kína közötti szorosabb szövetség lehetőségét illeti, Thomas Gomart rámutatott, hogy az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács 2021-ben kiadott jelentésében említést tesz egy lehetséges kínai-európai közeledésről ökológiai alapon. „Ezt szem előtt kell tartanunk” - zárta gondolatait. Való igaz, hogy Kína tömegesen fektetett be az energetikai átállásba, ami szembeállítja Trump új programjával.
Vállalatok: újragondolt stratégiák
Ebben a változó és bizonytalan környezetben a vállalatok számára nehéz döntés, hogy melyik stratégiát válasszák. „Még ha fokozatosan kezdik is figyelembe venni ezt az új, változékony geopolitikai helyzetet, azt kell mondjam, hogy ezt már hamarabb meg kellett volna tenniük, és túl lassúnak is bizonyulnak” - nyilatkozta Famke Krumbmüller, aki egy proaktívabb megközelítést sürget.
Ha többet szeretne megtudni a világkereskedelem helyzetéről, töltse le teljes tanulmányunkat.
Tekintse meg a 29. Country Risk 2025 szimpózium kerekasztal-beszélgetésének felvételét -> https://youtu.be/Y28xlFQNP9I?si=I3TlEosml42Gejqx
