Tizenöt évvel a gazdasági fejlődésbe vetett remények után a „brazil paradoxon” azt mutatja, hogy az ország továbbra is küzd a fellendüléssel és a feltörekvő nagyhatalomként benne rejlő lehetőségek kiaknázásával. Az utóbbi tíz évben a növekedési ütem változatlanul gyenge volt, és a feldolgozott termékek aránya csökkent az export esetén.
Nagy lehetőségek, de csekély növekedés: a brazil gazdaság paradoxonja
Brazília ellentmondásos gazdasága nagy potenciállal rendelkezik, különösen a bőséges természeti erőforrásoknak (mezőgazdaság, energia szektor, ásványkincsek) köszönhetően, mégis folyamatosan elmarad a várakozásoktól.
Az egy főre jutó GDP alakulása
(A bázis 100 2013-ban, változatlan árakon)
A grafikon adatai .xls fájlformátumban
2001-ben azonban a kilátások bíztatóak voltak: a BRIC országok - Brazília, Oroszország, India és Kína - megjelenése új geopolitikai és gazdasági egyensúly létrejöttét jövendölte a világban. A 2013 és 2024 közötti 1%-os átlagos éves növekedés azonban tünetszintű adat, amely tükrözi Brazília teljesítményének elmaradását a BRIC-országokon belül. Azóta úgy tűnik, hogy az ország egyfajta „Brazília-kórban” szenved: a természeti kincsek és a nyersanyagexport bőségét korai dezindusztrializáció és közepes teljesítmény kíséri az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az oktatás. Öt másik, tíz évvel ezelőtt hasonló egy főre jutó GDP-vel rendelkező országgal való összehasonlítás is megerősíti Brazília gyenge teljesítményét.
Szűkös adókeret, csökkenő beruházások és elhibázott reformok
Mivel magyarázható Brazília erőtlen növekedése? Ezt a jelenséget több tényező is magyarázza. Elsőként a gazdasági helyzet, a befektetésekre vonatkozó kedvezőtlen kamatlábak és a vállalatokra nehezedő jelentős adóterhek. Emellett ott van a geopolitikai tényező, tekintettel a dél-amerikai dinamizmus hiányára és a Mercosur (Mercado Común del Sur) által aláírt kereskedelmi megállapodások kis számára. Végezetül a brazil belpolitika is akadályozza a fejlődést: a széttagoltság, azaz a politikai pártok nagy száma hátráltatja a szükséges strukturális reformokat, különösen a nyilvánvalóan alulteljesítő oktatási ágazatban.
Brazília költségvetési keretei szintén korlátozzák a kormány beruházási lehetőségeit. Az állami beruházások 2023-ban a GDP mindössze 2,6%-át tették ki, szemben a 2013-as 4,2%-kal. Ugyanebben az időszakban a magánbefektetések is visszaestek, a GDP 17%-áról 14%-ra.
Geopolitikai sebezhetőség
Az ország továbbra is fokozottan ki van téve a geopolitikai feszültségeknek, különösen az amerikai kormányzat által nemrégiben bevezetett vámintézkedéseknek. 2025. március 12. óta 25%-os vámot vetnek ki a brazil acélexportra (amelynek 60%-át az Egyesült Államokba szánják) és az alumíniumra (15%). Ez a vámteher ellentétben áll az amerikai kormányzat által korábban a brazil exportra átlagosan alkalmazott 2,2%-os mértékű vámmal. A helyzet aggodalomra ad okot, mivel a brazil termékek elsődleges piaca változatlanul az Egyesült Államok.
Strukturális reformok és kereskedelmi stratégiák: a növekedés két mozgatórugója
A strukturális kihívások ellenére a brazil gazdaság biztató kilátásokkal szolgál több stratégiai területen is. Ez különösen igaz a nemrégiben végrehajtott adóreformra, amely egyszerre egyszerűsít és ambiciózus mivel öt hatályos adónemet egyetlen fogyasztói adóvá von össze.
Továbbá az Európai Unióval közelmúltban aláírt kereskedelmi megállapodás is jelentős exportlehetőségeket teremt Brazília számára, különösen az olyan ágazatokban, mint az agráripar (beleértve a húsipari termelést is) és a cipőgyártás. A megállapodás ratifikálása azonban továbbra is bizonytalan.
Végezetül Brazília figyelemre méltó földrajzi és technológiai adottságokkal rendelkezik, amelyek lehetővé tehetik számára, hogy a megújuló energiaforrások terén világelsővé váljon, különösen a bio- és szélenergia területén, és ezáltal utat nyisson a gazdasági és környezeti átalakuláshoz.
