Április 2-án, vagyis az úgynevezett felszabadulás napján Donald Trump elnök drasztikus vámemelést jelentett be minden kereskedelmi partnerével szemben: valamennyi ország esetében legalább 10%-os, egyes országokkal szemben pedig jóval nagyobb mértékben. Hogy ezek az intézkedések érvényben maradnak-e, az egyelőre kérdéses, de már most példátlan sokként érte a háború utáni globális kereskedelmi rendszert.
Történelmi fordulat a protekcionizmus felé
A legalább 10%-os, úgynevezett „kölcsönös” vámok kivetése, amelyek április 5-én, szombaton lépnek hatályba, az amerikai kereskedelempolitika drámai kiéleződését jelenti, amely még a legrosszabb forgatókönyveket, valamint a kampányígéreteket is felülmúlja. Számos további kereskedelmi partner, például Kína (34%), az Európai Unió (20%) és Japán (24%) április 9-től pedig még magasabb vámokkal szembesül.
Mexikó és Kanada azon kevés országok közé tartozik, melyek megmenekülnek ezektől a „kölcsönös” vámoktól, és továbbra is vámmentesen jutnak az Egyesült Államok piacára az USMCA-megállapodásban1 foglaltak szerinti áruk esetében. A hazai piacon nem elérhető energia és ásványi anyagok, valamint azok az ágazatok, amelyekre már eddig is vagy a közeljövőben egyedi vámok vonatkoznak (acél, alumínium, autóipar), szintén mentesülnek a vámok alól.
Törés a világkereskedelemben
Közgazdászaink becslései szerint ez az emelés 26,2%-ra növelné az átlagos effektív vámtételt (a 2024-es 2,3%-hoz képest), ami több mint egy évszázada a legmagasabb szint. Ez egyben az 1930-as Smoot-Hawley féle vámtörvény2 óta a legdrasztikusabb változás.
Ezek a bejelentések szakítanak a többoldalú kereskedelmi normákkal (beleértve a WTO rendelkezéseit is), és azzal fenyegetnek, hogy a protekcionista intézkedések erősödő spirálját indítják el. Emellett gyengítik az ellátási láncokat és növelik a vállalkozások bizonytalanságát egy olyan időszakban, amikor a földrajzi-gazdasági széttöredezettség kockázata amúgy is jelentős.
Régiónként eltérő hatások
Az ázsiai gazdaságok (Vietnam, Kambodzsa, Tajvan, Malajzia és Thaiföld) - amelyek mind nagymértékben függenek az USA kereskedelmétől - lesznek a legérintettebbek, és exportjukat jelentős mértékű adóterhek sújtják. Néhány afrikai (Lesotho, Madagaszkár) és közép-amerikai (Nicaragua, Honduras) gazdaság ugyancsak lényegesen érintett lesz, bár ezek függősége valamivel enyhébb.
A nagyobb gazdaságok közül Dél-Korea, Japán, Kína és India vélhetően komolyan érintett lesz. Az EU valamennyi tagállama 20%-os vámokkal fog szembesülni, különösen Németország és Olaszország lesz ennek kitéve.
A kereskedelem kiéleződésének esélye és kilátásai
Rövid távon nehéz lesz kedvező kimenetelt elérni. Miközben többek között az EU és Kína már jelezte, hogy kész a válaszlépésre az Egyesült Államokból importált termékek megadóztatásával, a kereskedelmi feszültségek eszkalálódása valószínűnek, sőt elkerülhetetlennek tűnik. Válaszul az EU akár az új „Kényszerítés elleni eszközét” (EU 2023/2675. rendelet) is alkalmazhatja, annak 2023 végén történő elfogadása óta először.
Középtávon a kereskedelmi folyamatok átrendeződése valamennyi gazdaságot érinti: Az ázsiai exportőrök például arra kényszerülnek majd, hogy új lehetőségeket keressenek, ami valószínűleg fokozza a versenyt más piacokon, különösen Európában.
Gyengülő amerikai gazdaság
Ezek a vámtételek egy olyan amerikai gazdaságot fognak sújtani, amely már korábban is a gyengülés jeleit mutatta, mivel a háztartások fogyasztása 2025 elején mélypontra került (a januári visszaesés után februárban mindössze 0,1%-on állt meg). Az importvámok emeléséből eredő költségnövekmény a vállalatok beruházási döntéseit és a fogyasztók vásárlási kedvét is jelentősen visszavetheti.
Figyelemmel fogják kísérni az inflációra gyakorolt hatását, amely az e heti bejelentések előtt 2025-ben átlagosan 2,8%-ra volt várható. A tavalyi kampány során készült egyes becslések szerint az ilyen vámemelések akár 2 százalékponttal is növelhetik az ez évi inflációs várakozásokat.
Az infláció megnövekedett kockázata egy esetleges recesszió időszakában megnehezíti a Federal Reserve feladatát, amelynek az eddiginél is óvatosabban kell majd eljárnia a tervezett kamatcsökkentések során.
Célkitűzések bizonytalan eredményekkel
Bár a Trump-kormányzat célkitűzései - a kereskedelem egyensúlyának helyreállítása, a termelés áttelepítése, adóbevételek generálása és alkupozíció kialakítása - politikailag vonzóak, nem valószínű, hogy a vámok hatékonyan segíthetnek e célok elérésében. A kereskedelmi hiány elsősorban makrogazdasági tényezőktől függ, nem pedig az importadótól. Ezen túlmenően a vámok nem szüntetnek meg más strukturális korlátokat, mint például a munkaerőköltségek és a szakképzettség, amelyek az áthelyezéshez elengedhetetlenek.
A vámok 2024-ben mintegy 88 milliárd dollárt, azaz a teljes szövetségi bevétel mindössze 1,5%-át generálták.
Végezetül, ha minden országot keményen és egyidejűleg sújtanak, az azzal a kockázattal jár, hogy a kereskedelmi partnereket összehangolt válaszlépésekre ösztönzik, ahogyan azt Japán, Dél-Korea és Kína nemrégiben tette, ami meggyengítheti az USA tárgyalási pozícióit.
A grafikon adatai .xls fájlformátumban
1 USMCA = Egyesült Államok-Mexikó-Kanada Megállapodás
2 Herbert Hoover elnök által 1930. június 17-én hozott törvény, amely átlagosan mintegy 20 000 féle importárura közel 40%-os adót vetett ki.
