A mesterséges intelligenciával foglalkozó franciaországi nemzetközi csúcstalálkozó a végéhez közeledik, és a generatív mesterséges intelligencia széles körű elterjedése a vállalkozások körében számtalan vitát (és fantáziálást) eredményez. A gyors fejlődés ezen a területen már nem korlátozódik a technológiai és szolgáltatási ágazat főbb szereplőire, hanem minden vállalatra és a globális kereskedelemre is hatással van. A folyamatoktól a termékekig, milyen lehetőségek és kockázatok rejlenek a mesterséges intelligencia bevezetésében a gyártási ágazat és a hitelkockázatok kezelése számára?
Növekedés, termelékenység, versenyképesség: makro-mikro, ugyanaz a küzdelem!
Egy vállalat szemszögéből vagy országos viszonylatban a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos kérdések nagyon eltérőek lehetnek. Mindazonáltal három fő kérdés mind makro-, mind mikrogazdasági szinten érvényesül: a növekedés, a termelékenység és a versenyképesség. A rácsodálkozás és a kísérletezés szakasza után a „generatív mesterséges intelligencia buborék” most lép át e technológia széles körű és életképes gazdasági modellekbe integrált eredményes felhasználásának szakaszába.
A felmerülő kihívások közül a versenyképességért folytatott hajsza de facto egyensúlytalanságokat fog teremteni a nemzetek és a vállalatok között. És egy döntő jelentőségű változás: bár a szereplők hibázhatnak, nem mindannyian ugyanolyan ütemben fognak talpra állni egy-egy hibából ezen a területen.
Azok, akik képesek lesznek kezelni a mesterséges intelligenciát, a termelékenység növekedését és stratégiai előnyöket fognak megtapasztalni. A kihívás azonban a hatalom és a felelősség közötti arány egyensúlyban tartása: a mesterséges intelligencia a növekedés motorja és a termelékenység forrása, ugyanakkor etikai, társadalmi, környezeti és geopolitikai kockázatok hordozója is.
A döntéshozók kulturális felzárkózása szintén kulcsfontosságú a vállalatok számára. Különösen, mivel a mesterséges intelligencia továbbra is változóban van, ahogy azt nemrégiben a DeepSeek esetében láthattuk, amely számos megváltoztathatatlannak vélt nézetet a feje tetejére állított.
Aurélien Duthoit, a Coface IKT szektor ágazati elemzője
Minden vállalat ugyanabban a ligában játszik?
Bár a mesterséges intelligencia olyan technológiai forradalom, amelynek sajátossága, hogy minden vállalatot, minden szinten érint, a bevezetése olyan szuverenitás, befektetési politika és piaci részesedés összefüggésében valósul meg, amelyet az amerikai és a kínai vállalatok uralnak a világ színpadán. Az olyan amerikai vállalatok, mint a Google, a Microsoft, az Amazon, a Meta, az Oracle és az Apple állnak az élen: 2024-ig több mint 160 milliárd dollárt fektettek be, főként a mesterséges intelligenciamodellek betanításához szükséges adatközpontok kiépítésébe, Donald Trump pedig közel 500 milliárd dollárt hirdetett meg a Stargate projekt részeként. Jól áll néhány kínai vállalat, például a Baidu, a Tencent és az Alibaba, melyek befektetései összesen 15 milliárd dollárt tesznek ki. Európában viszont nehéz akár egyetlen olyan vállalatot is megnevezni, amely ilyen nagyságrendű beruházásokat hajtott volna végre.
A mesterséges intelligencia bevezetésének üteme nagyon eltérő az egyes ágazatok között, de akár egy szektoron belül is. Ez a szabályozási környezettől, az adatok fejlettségi fokától és a rendelkezésre álló erőforrásoktól is függ.
A technológiaorientált ágazatok kedvező szabályozási környezettel, nagy mennyiségű strukturált adattal és jelentős informatikai erőforrásokkal rendelkeznek. De bizonyos ágazatok, például a kereskedelem vagy az ipar is előnyt élveznek, amelyek már jelenleg is nagyon elkötelezettek üzleti tevékenységük digitalizálása iránt. Ebben a tekintetben a mesterséges intelligencia korántsem csak a technológiai vállalatokra korlátozódó kérdés!
Carine Pichon, a Coface Franciaország, Nyugat-Európa és Afrika regionális vezérigazgatója
Az ügyfélmegoldásokba és a kereskedelmi kockázatkezelésbe beépülő mesterséges intelligencia
Bár a mesterséges intelligencia témája nem új keletű, a generatív mesterséges intelligencia fejlődésével és a szélesebb közönség számára is könnyebben hozzáférhető felhasználási módjaival újra előtérbe került. A vállalatokon belül is megfigyelhető egy horizontális fejlődés: az AI-t először csupán néhány funkcióban (IT, kockázatkezelés) tesztelték, majd fokozatosan elterjedt más területeken is (HR, pénzügy), a használat exponenciális növekedése mellett.
Ebben az összefüggésben a döntéshozók számára a felhasználási lehetőségek kérdésköre az elsődleges: hogyan lehet a mesterséges intelligenciát integrálni, alkalmazni és hozzáigazítani a vállalatom tevékenységéhez? Milyen konkrét előnyökkel járhat az ügyfelek számára? Hogyan javíthatja a mesterséges intelligencia a kereskedelmi kockázatok vizsgálatát?
Két globális vezető osztja meg tapasztalatait és innovatív stratégiáit ezen a területen:
- A Schneider Electric, azipari technológia világelső vállalata, amely a mesterséges intelligenciát ügyfelei érdekében alkalmazza… valamint a hitelkockázata kezelésében!
- A Sonepar, a világ vezetője az elektromos berendezések szakemberek számára történő forgalmazásában, amely az AI-t használja arra, hogy több csatornás élményt és személyre szabott ajánlatot kínáljon ügyfeleinek.
Tekintse meg a Coface Country Risk Conference 2025 felvételét: Mesterséges intelligencia: valóságos ipari korszakváltás?, és fedezze fel szakértőinkkel a kapcsolódó kihívásokat, kockázatokat és lehetőségeket.
