Megjelent a Coface 2023-as CEE Top500 rangsora

A kezdeti aggodalmak ellenére – melyek a közép-kelet-európai gazdaságok visszaesését prognosztizálták az ukrajnai háború következményei miatt – a régió figyelemre méltóan ellenállónak bizonyult. Az energiaválság és a növekvő költségek miatt azonban fokozatos lassulás tapasztalható a régióban.

• Top 500 szereplő: a makrogazdasági fejleményeknek köszönhetően a forgalom, a nettó nyereség és a foglalkoztatás növekedése figyelhető meg
• Ágazatok: az olaj- és gázipar vezet a top 500-as listán, amelyet a közművek és közszolgáltatások, valamint az autóipar és szállítás követ.
• Lengyelország ad otthont a régió legnagyobb vállalkozásainak: az összesített forgalom jelentős, az előző évhez képest 37,9%-os növekedés látható 2022-ben.

Bár a Covid-19 világjárvány hatásaiból kilábaltak a cégek, az év elején a közép- és kelet-európai régió kihívásai számos ágazatban folyamatos nehézségeket jelentettek a vállalkozásoknak."Ezután a régiót Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója sújtotta, ami humanitárius és gazdasági válsághoz vezetett. Ez költségnövekedést eredményezett, különösen az energiahordozók esetében, valamint hiányt a termelési összetevőkben és zavarokat az ellátási láncokban"- magyarázza a régió fejlődését Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai regionális közgazdásza:"E kihívások ellenére a közép- kelet-európai régiónak 2022-ben még mindig sikerült stabil, 4,0%-os GDP-növekedést elérnie (az előző évi 6,2% után), amit a növekvő készletek és az erőteljes belföldi kereslet támogatott."

A nemzetközi kereskedelmi hitelbiztosító 15. alkalommal mutatja be éves tanulmányát az 500 legnagyobb közép-kelet-európai vállalatról. A Coface CEE Top 500 tanulmány a vállalkozásokat a forgalmuk alapján rangsorolja, és további tényezőket elemez, mint például az alkalmazottak száma, a vállalatok tevékenysége, az ágazatok és a piacok, valamint a Coface vállalati hitelminősítései. A CEE Top 500 cég gazdasági teljesítménye reprezentatív mutatóként szolgál az egész régió piaci trendjeire.

A Top500 cég forgalma, nettó nyeresége és foglalkoztatottainak száma is nőtt

"A makrogazdasági környezet és a növekvő költségek termékeny talajt biztosítottak az üzleti forgalom növekedéséhez. A régió legnagyobb vállalatait tartalmazó 2022-es rangsor eredményei megerősítik ezt a tendenciát"- magyarázza a tanulmány által felvázolt pozitív képet Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai vezérigazgatója. Az 500 vállalat összforgalma 39,8%-kal, 1,1 milliárd euróra ugrott. Az összesített nettó nyereség +46,5%-kal 54,745 millióra nőtt. Emellett az 500 vállalat 2,3 millió embert foglalkoztatott (+3,5% az előző évhez képest).

Lengyelország vezet, az autóipari ágazat pedig lassul

A PKN Orlen továbbra is veretlenül vezeti a rangsort, és az előző évi 52%-os növekedést követően 111%-os forgalomnövekedéssel jelentősen megerősítette helyezését. Más vállalatok, mint a cseh RWE (2.), a multinacionális olaj- és gázipari vállalat MOL Magyarország (3.), a magyar MVM Energetika (4.), a cseh Skoda Auto (5.), a Jeronimo Martins Polska kiskereskedő (6.) és a lengyel PGE energetikai vállalat (7.) megőrizték pozíciójukat a korábbi rangsorokból. E vállalatok mindegyike 2022-ben magasabb árbevételt ért el az előző évhez képest, az olyan villamosenergia-kereskedelmi vállalatok, mint az RWE és az MVM még három számjegyű árbevétel-növekedésről is beszámoltak. Ezzel szemben az autóipari szektor ezúttal kevésbé képviseltette magát a top 10-ben.

Néhány vállalat felülmúlta versenytársait, és sikeresebbnek bizonyult, mint az előző évben. Ebbe a csoportba főként olyan vállalatok tartoznak, amelyek különösen jól tükrözték a gazdasági helyzetet, azaz profitáltak a nyersanyagárak folyamatos emelkedéséből. Ide tartoznak a villamosenergia-kereskedelemmel és szállítással foglalkozó vállalatok, valamint a petrolkémiai cégek, mint például a bolgár TETs Maritsa Iztok 2 (139.), amely a forgalom 199%-os növekedésének köszönhetően 256 helyet lépett előre, a horvát Petrol (263.), amely 231 helyet lépett előre, valamint a litván Ignitis UAB (80.), amely 214 helyet lépett előre, és a román Tinmar Energy (165.), amely 202 helyet lépett előre a rangsorban.

Ágazatok: változások az élmezőnyben

A régió legnagyobb vállalatai által képviselt három kulcsfontosságú ágazat továbbra is jelentős, közel 58%-os részesedést képvisel az elért bevételekből. Az ágazatok vezető csoportja azonban ezúttal változott. A nyersanyagárak szárnyalása az energiát előállító és kereskedő vállalatok forgalmának megugrását eredményezte. Ezért 2022-ben a közművek és közszolgáltatások, valamint az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar ágazatai könyvelhették el a legnagyobb forgalomnövekedést, mégpedig 64,1%-kal, illetve 60,9%-kal. Ezután a mezőgazdasági nyersanyagok és a különböző egyéb inputok árai is szárnyaltak, és minden ágazat kétszámjegyű dinamikát mutatott a forgalomnövekedésben, kivéve az építőipart, amely 8,1%-os növekedést jelentett.

Az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripari ágazat ismét a legnagyobb a CEE Top 500 rangsorban. Az ágazatban nőtt a legnagyobb mértékben a nettó nyereség (+100,5%), mivel az emelkedő kőolaj- és földgázárak a folyamatos kihívások ellenére a finomítói árréseken keresztül nyereségtermelésre adtak lehetőséget.

A közüzemi és közszolgáltatási ágazat a negyedikről a második helyre lépett előre a rendkívüli bevételnövekedésnek köszönhetően (+64,1%). Az előző évhez képest ez az ágazat 15-tel növelte képviseletét a jelenlegi rangsorban, így ez a legnagyobb növekedés az összes ágazat között. Számos közüzemi és közszolgáltató vállalat állami tulajdonban van, vagy az állam a tulajdonosi struktúra részeként vesz részt benne. 

Bár az autóipar és szállítás továbbra is a vezető ágazatok között van, kihívásokkal szembesült. Többek között – a világjárvány és az ellátási lánc problémái miatt – csökkent a kereslet, ami a forgalom és a nyereség némi növekedése ellenére is bevételcsökkenést eredményezett. Az iparág négy országban továbbra is meghatározó: Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.

"A közép- és kelet-európai országok megőrizték aktív exportőr szerepüket, elsősorban Nyugat-Európába, és közvetlen szállítások és az ellátási láncban való részvétel révén távolabbi célállomásokra is kiterjesztették exportjukat. A fő kockázatot 2023-ban azonban a nyugat-európai, különösen a németországi kihívásokkal teli külső gazdasági környezet jelenti, amely a gyenge gazdasági aktivitás és a visszafogott világkereskedelem miatt hatással lehet a KKE-országokra"- magyarázza Grzegorz Sielewicz. "Ennek ellenére a következő negyedévekben fokozatos fellendülés várható. Bár a háztartások fogyasztását az infláció és a magasabb kamatlábak befolyásolták, a dezinfláció és a továbbra is erős munkaerőpiac hatására fokozatosan hozzájárul majd a növekedéshez."

Töltse le a teljes tanulmányt!