A Coface fizetési tapasztalatokat vizsgáló felmérése szerint az átlagos fizetési határidő meghosszabbodott, és a vállalatok 85%-a találkozott már fizetési késedelemmel is; a többség pedig azt jelezte, hogy ezek a késedelmek hosszabbak és gyakoribbak, mint 2023-ban. A fizetési magatartás ilyen mértékű romlása a fizetésképtelenségek további emelkedésében tükröződik, amelyek mostanra a 2019-es és 2023-as adatokhoz képest jóval magasabb szinten állandósultak.
A halasztott fizetés, széles körben elterjedt gyakorlat
2024-ben, hasonlóan az előző évhez, a halasztott fizetési1 megoldás nyújtása továbbra is bevett gyakorlat Franciaországban: a megkérdezett vállalkozások 97%-a adott fizetési haladékot ügyfeleinek, függetlenül az ágazattól vagy a vállalkozás méretétől, és ez az arány minden iparágban meghaladta a 90%-ot. Az átlagos fizetési határidő növekedett: a tavalyi 48,2 naphoz viszonyítva jelenleg 51 napot tesz ki, és még mindig lényegesen hosszabb, mint a Németországban (32 nap) és Lengyelországban (42 nap) nyújtott határidő, ugyanakkor jóval elmarad a Kínában (70 nap) és Ázsia többi részén (64 nap) regisztrálttól.
A gyakorlat elterjedtségét jól jelzi, hogy a mikrovállalkozások 95%-a - amelyek arányaiban kevésbé hajlamosak halasztott fizetés nyújtására - továbbra is alkalmazza. Mindazonáltal rövidebb fizetési határidőket biztosítanak, 40%-uk egy hónapnál rövidebb határidőt kínál (összehasonlítva a nagyobb vállalatokkal, ahol ez az arány kevesebb mint 20%).
Fizetési késedelem: a helyzet tovább romlik
A megkérdezett vállalatok 85%-a tapasztalt késedelmes fizetést 2024-ben, szemben a tavalyi 82%-kal. Ezek a késedelmek lényegesen gyakoribbak, mint Németországban (a vállalatok 78%-a), Lengyelországban (49%), Kínában (62%) és Ázsia többi részén (60%), ahol – a tavalyi évhez hasonlóan – a fizetési határidők meghosszabbodtak, de a késedelmek gyakorisága csökkent.
A kis- és középvállalkozások többsége arról számolt be, hogy a késedelmes fizetések gyakoribbá váltak, mint az előző évben: A kkv-k 89%-a nyilatkozta, hogy tapasztalt fizetési késedelmet (a 2023-as 88%-hoz képest). Ez az arány a középvállalkozások, a nagyvállalatok és a mikrovállalkozások esetében is nagyon magas; 84%, valamint 80%, szemben a tavalyi 78%-os értékkel.
A vállalat méretének továbbra is meghatározó szerepe van a késedelmek hosszát illetően. A kisvállalkozások 73%-a tapasztalta e késedelmek növekedését, míg a középvállalkozások és a nagyvállalatok „csupán” 55%-ban észlelik ugyanezt. Bár a vállalatok többsége 30 napnál rövidebb fizetési késedelemről számolt be, 46%-uk tapasztalt azonban egy hónapnál hosszabb késedelmet.
Bár egyetlen ágazatot sem kímélt, az autóipar, az energiaágazat, a gyógyszergyártás, az agrár- és élelmiszeripar, a pénzügyi szolgáltatások és az építőipar különösen súlyosan érintett az idei évben: ezekben az ágazatokban a vállalatok több mint 25%-a számolt be 2 hónapot meghaladó késedelemről.
A késedelmes fizetéssel szembesülő vállalatok 40%-a az ügyfelei pénzügyi nehézségeire vezeti vissza az okokat, ez messze megelőzi a szervezeti jellegű problémákat (27%)valamint a pénzügyi nehézségektől mentes cash flow menedzsmentet (20%).
A vállalkozások fizetésképtelensége jóval meghaladja a COVID előtti szintet
A vállalkozások fizetésképtelenségeinek száma, amely egészen 2022 közepéig meglehetősen alacsony szinten mozgott, 2023-ban meredeken emelkedni kezdett, majd 2024 első felében egyértelműen a COVID előtti szintek felett maradt. Az év első 7 hónapjában 39 506 fizetésképtelenséget regisztráltak, ami 23%-kal több, mint 2023-ban és 26%-kal magasabb 2019-hez képest.
Ez a tendencia minden ágazatot és vállalatméretet érint. A 250 000 eurónál alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozások a legnagyobb mértékben érintettek, a fizetésképtelenségek 87%-át ők teszik ki.
Az árrésre és a pénzforgalomra nehezedő tartós nyomás várhatóan 2024 második felében és (legalább) 2025 első felében is fenntartja a fizetésképtelenségek magas szintjét.
Egyre kedvezőtlenebb gazdasági kilátások és számtalan kockázat
Az elmúlt évhez hasonlóan az ügyfelek fizetési magatartására vonatkozó kedvezőtlen előrejelzések összhangban vannak a meglehetősen pesszimista gazdasági várakozásokkal. A megkérdezett vállalatok – függetlenül azok méretétől – többnyire arra számítanak, hogy az üzleti helyzet romlik, vagy a legkedvezőbb esetben változatlan marad Franciaországban és világszerte.
Ez a megállapítás a különböző méretű vállalatok esetében is hasonlóképpen alakul, az exportáló vállalatok azonban optimistábbak, a világkereskedelem viszonylagos fellendülésének fényében. A pénzforgalomra vonatkozó kilátások árnyaltabbak, mivel a finanszírozási költségek és részben a bérköltségek továbbra is magasak maradnak, ugyanakkor sok vállalatnak folytatnia kell a kölcsönök visszatérítését, melyeket a francia állam a pandémia alatt nyújtott nekik (PGE).
Míg a vállalatok által említett fő kockázatok – nevezetesen a munkaerő-toborzási nehézségek, a nyersanyagárak és a globális kereslet lassulása – lényegében változatlanok maradtak a tavalyi évhez képest, egy kockázat egyértelműen az első helyre ugrott: Franciaország társadalompolitikai környezete, amelyet a vállalatok 37%-a nevezett meg.
1 Fizetési határidő: a termék vagy szolgáltatás megvétele és a kifizetés esedékessége között eltelt idő.
