2022-ben mintegy 23 400 vállalat ment csődbe az Egyesült Királyságban, aminek következtében a vállalati fizetésképtelenség a 2009-es globális pénzügyi válság óta a legmagasabb szintet érte el.
- A fizetésképtelenségek gyors növekedését megelőzően két évig alacsony szinten volt fizetésképtelenségi eljárások száma.
- A növekedés a kisebb vállalatok körében volt megfigyelhető, és főként a hitelezői önkéntes felszámolásoknak volt köszönhető. A nagyobb vállalatok fizetésképtelensége még mindig a 2019-es szint alatt volt.
- A 2023. első negyedévi adatok azt mutatják, hogy a fizetésképtelenségek száma tovább emelkedik, de nem koncentrálódik olyan erősen a mikro- és kisvállalkozások köré.
- 2023-ban a csődök nagyobb hatással lehetnek a megszűnt munkahelyekre, valamint a kötelezettségekre.
2020 előtt: a járvány előtti világ alacsony fizetésképtelenséggel
A világjárványt megelőző években a vállalati fizetésképtelenségek száma általában viszonylag stabil volt, 2015 és 2019 között évente körülbelül 16 500 vállalat vált fizetésképtelenné. Eközben a felszámolási ráta tovább csökkent ezekben az években (10 000 aktív vállalatra vetítve 47-ről 42 fizetésképtelenségre csökkent), ami kiemeli, hogy a vállalati fizetésképtelenségek száma 2019-ben viszonylag alacsony volt. Az 1992-93-as, 10 000 aktív vállalatra jutó mintegy 250 fizetésképtelenségről csupán 40 körüli értékre csökkent.
A felszámolási ráta csökkenése nagyrészt az elmúlt harminc évben tapasztalt kamatlábak csökkenésének volt köszönhető. De a pandémia előtti időszakban az 1992-93-as évhez képest jobb makrogazdasági helyzet, valamint néhány erősebb fundamentális tényező is hozzájárult ehhez. A tőzsdén jegyzett vállalatok nettó haszonkulcsa 1992-93-ban 4,3% körül volt, 2017-19-ben pedig 7,6%.
2020-2021: a kormányzati támogatás korszaka
2020 átalakító év volt, mivel a lezárások idején a vállalatok támogatására hozott számos kormányzati intézkedés teljesen megváltoztatta a fizetésképtelenség szokásos dinamikáját. Ezek a rendszerek, mint például a szabadságolási programok, a Covid támogatási kölcsönök, valamint a törvényes kereskedési szabályok felfüggesztése és a felszámolási kérelmeket korlátozó moratórium azt eredményezték, hogy a vállalati fizetésképtelenségek száma 2020-ban ténylegesen drámaian csökkent (-28%), és 2021 első felében is történelmi mélyponton maradt.
Ahogy ezek a rendszerek fokozatosan megszűntek, és a moratóriumok megszűnésével együtt a támogatási hiteleket is vissza kellett fizetni, a vállalati fizetésképtelenségek is jellemzőbbé váltak. A törvényes kereskedési szabályok 2021. július 1-jei felfüggesztésének megszűnését követően a hitelezők önkéntes felszámolásainak száma gyorsan emelkedni kezdett. A kényszertörléseknél a moratórium 2022. februári végleges megszűnését követően még jelentősebb mértékben emelkedett a fizetésképtelenségek száma. Ezek a fizetésképtelenségek általában mintegy 50%-kal voltak gyakoribbak a közvetlenül az azt követő hónapokban, hat hónap elteltével pedig majdnem háromszorosára emelkedtek.
A vállalati fizetésképtelenségek 2021-ben 11%-kal, 2022-ben pedig további 57%-kal nőttek, vagyis 26%-kal meghaladták a 2019-es járvány előtti szintet, ami 2009 óta a legmagasabb érték. Fontos kiemelni, hogy míg 2019-ben a fizetésképtelenségek 73%-át a mikrovállalkozások tették ki, addig 2022-ben ez az arány 81%-ra emelkedett. A mikrovállalkozások nélkül számítva a vállalati fizetésképtelenségek 2022-ben valójában 9%-kal alacsonyabbak maradtak, mint 2019-ben. Tehát miközben a fizetésképtelenné váló vállalatok száma nőtt, a következmények, például a munkahelyek megszűnése vagy az érintett kötelezettségek, korlátozottabbak voltak.
2023 és azután: jól ismert, de zord tájkép
Mivel a brit vállalatok most a támogatási intézkedések utáni világban találják magukat, ahol a vállalati fizetésképtelenséget ismét a vállalatok likviditása, jövedelmezősége és a pénzügyi kötelezettségek teljesítésére való képességük határozza meg, a helyzet ismerős, de nem feltétlenül könnyű.
Sok vállalat jelentős adósságot halmozott fel a lezárások alatt, és ezt az adósságot a következő néhány évben vissza kell fizetni vagy át kell forgatni. A működési költségek is megemelkedtek, mivel az energia- és egyéb nyersanyagárak, valamint a bérek magasak. Ráadásul a fogyasztóknak nincs elég pénzük, mivel a rendelkezésre álló reáljövedelmük 2023-ban már a második egymást követő évben csökken.
Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az alacsony kamatkörnyezet, amely sok vállalatot segített a fellendülésben, véget ér. A nem pénzügyi magánvállalkozásoknak nyújtott változó kamatláb a 2019-es átlagos 3,1%-ról 2023 első negyedévére 6,0%-ra emelkedett. A kamatkörnyezet kilátásai pedig csak romlanak a Silicon Valley Bank 2023. márciusi összeomlása óta. A bankok már az összeomlás előtt is szigorították a vállalati hitelezési standardokat, és várhatóan tovább szigorítanak a következő hónapokban. Ez potenciálisan elindíthat egy olyan spirált, amelyben a növekvő fizetésképtelenségek korlátozó banki hitelezést eredményeznek, ami viszont rontja a vállalatok életképességét, ami további fizetésképtelenségeket eredményez.
Egyes ágazatok jobban ki vannak téve a jelenlegi tendenciáknak, mint mások
Az olyan ágazatokban, mint a gyógyszeripar és a vegyipar, a fizetésképtelenségek 2022-ben még mindig a 2019-es szint körül mozogtak.
Ezzel szemben az agrár-élelmiszeripari ágazatot a növekvő költségek és az instabil ellátási láncok sújtották: 2022-ben közel 300 vállalat vált fizetésképtelenné, ami 83%-os növekedést jelent 2019-hez képest, és a fizetésképtelenségek száma 2023 első negyedévében +50%-kal nőtt 2022 első negyedévéhez képest.
A jelentősebb iparágakban, például az autóiparban, a közlekedésben, az energiaiparban és az építőiparban szintén nagymértékben nőtt a vállalati fizetésképtelenségek száma: az építőipar volt az az ágazat, amelyben a legtöbb vállalat fizetésképtelenné vált 2022-ben - mintegy 5200 vállalat, ami 34%-os növekedés 2019-hez képest.
Az elkövetkező hónapokat tekintve az olyan ágazatokban, mint a vendéglátás, a kiskereskedelem és az építőipar, a vállalatok az átlagosnál gyakrabban jelzik, hogy közepes vagy súlyos fizetésképtelenségi kockázat fenyegeti őket. A vendéglátásban működő vállalatok közel egyötöde jelzi ezt, mivel nagyon érzékenyek a bérek és az energiaárak emelkedésére, valamint a fogyasztói szokások változására.
A benyújtott felszámolási kérelmeket és a szándéknyilatkozatokat ágazati szinten vizsgálva a legtöbb ágazatban a fizetésképtelenség további növekedésére lehet következtetni. Az olyan fontosabb iparágakban, mint a fémipar, a vegyipar és az építőipar, valószínűleg további vállalatok fognak fizetésképtelenné válni. Ezek a szektorok a csökkenő kereslet körülményei között működnek, miközben költségeik továbbra is magasak, mivel energiaigényes ágazatokról van szó.
