A geopolitikai feszültségek - a Közel-Kelettől az USA-Kína rivalizálásig - átformálják a világkereskedelem dinamikáját. Bár a szétválás elkerülhetetlennek tűnik, valójában a globalizáció teljes összeomlása helyett inkább stratégiai átrendeződésről van szó.
Donald Trump újraválasztásával a háború utáni korszak során kiépült nemzetközi kereskedelmi rendszer erős csapásoknak néz elébe. Bár a bevezetendő vámok mértéke, hatálya és időzítése még nem teljesen ismert, az elnök nem várta meg hivatalba lépését, hogy 25%-os átfogó vámmal fenyegesse meg Mexikót és Kanadát, amennyiben nem tesznek eleget az USA-ba irányuló migráns- és kábítószer-áradat megfékezésének. Történelmileg az USA volt a kereskedelmi liberalizáció legfőbb támogatója, és a világ legnagyobb végfelhasználói piaca, amely a globális fogyasztás nagyjából egyharmadátteszi ki. A kereskedelemmel kapcsolatos álláspontja nagyban befolyásolja a globális kereskedelem jövőjét. A globalizáció a hanyatlás útjára lép?
A globalizációval szembeni régóta tartó ellenállás
A globalizáció elleni fellépés nem 2024 novemberében kezdődött. Vitathatatlan, hogy a 21. század elején, a WTO dohai tárgyalási fordulójának kudarcával kezdődött. A Brexit megmutatta, hogy még az egyre bővülő európai projekt esetében sem visszafordíthatatlan az integráció. Az első Trump-adminisztráció alatt indított kereskedelmi hadjárat a háború utáni korszakban a nagy gazdaságok közötti első vámemelést jelentette. A világjárvány és az ukrajnai háború megmutatta, hogy milyen kockázatokat rejt, ha a termelési folyamat kulcsfázisaiban távoli országokra támaszkodunk (legyen szó földrajzi vagy geopolitikai távolságról). A közel-keleti konfliktus rávilágított a geopolitika lehetséges hatására a globális kereskedelem szervezésében. És bár a 2008-as pénzügyi válság óta a kereskedelem a globális GDP százalékos arányában stagnált, vissza mégsem fordult.
Új kereskedelmi blokkok jönnek létre a széttöredezettség közepette
Ez a látszólagos stabilitás azonban elfedi a bekövetkező gyökeres változásokat. Az 1. ábra a Nyugat befolyása alá tartozó vagy az attól távolodó országok csoportjain belüli és az azok közötti összesített kereskedelmi forgalmat mutatja be. Ha az egyik oldalon a nyugattal szövetséges országok - köztük a legtöbb NATO-ország és olyan gazdaságok, mint Ausztrália vagy a Koreai Köztársaság - tömörülését, a másikon pedig azokat az országokat tekintjük, amelyek „nemmel” szavaztak vagy tartózkodtak az Ukrajna elleni orosz inváziót elítélő első ENSZ-indítványra válaszul, akkor a geopolitikai széttöredezettséggel összhangban álló mintázat kezd kirajzolódni. Ennek a tendenciának a középpontjában a kereskedelmi partnerség felbomlásaállaz egyik oldalon a nyugati országokkal, a másikon pedig Kínával és Oroszországgal.
A grafikon adatai .xls fájlformátumban
Vannak azonban arra utaló jelek, hogy az EU és Oroszország közötti korábbi kereskedelem egy része - harmadik országok közvetítésével - továbbra is fennmaradt. 2022 eleje óta több volt szovjet tagállamban jelentősen megnőtt a kereslet az EU-ból származó áruk iránt, elsősorban a gépek és közlekedési eszközök kereskedelmének köszönhetően. Hasonlóképpen, ha közelebbről megvizsgáljuk az USA és Kína közötti kereskedelmet, a szétválásról szóló narratíva árnyaltabbá válik. Valójában néhány olyan ország, amely az USA beszállítójaként teret nyert, a kínai export célországaként is egyre inkább erősödik (2. és 3. ábra). Figyelemre méltó Mexikó és Vietnam jelenléte mindkét ábra jobb szélén. Vietnam számára az USA-t és Kínát összekötő ellátási láncokban a köztes láncszem szerepe nem újdonság, de úgy tűnik, hogy a kereskedelmi háború kezdete óta felgyorsult. Hasonló tulajdonságok teszik Vietnamot és Mexikót ideális jelöltekké a friendshoringra: az amerikai piachoz való hozzáférés, bővülő termelőbázis és szállítási infrastruktúra, valamint versenyképes költségszint... Összefoglalva, amikor a nagy és erősen összefonódott gazdaságok ellentétbe kerülnek egymással, és intézkedéseket vezetnek be a kereskedelem függetlenítésére, a kapcsolat (legalábbis részben) fennmaradhat, a mindkét féllel kereskedő harmadik országok közvetítésével. Ahelyett, hogy megszakadna, az ellátási lánc egy újabb láncszemmel bővül.
A grafikon adatai .xls fájlformátumban
Változó szállítási útvonalak: a kereskedelem új földrajza
Ugyanakkor a geopolitikai kereskedelmi korlátok átalakítják a globális kereskedelem fizikai útját. Például az orosz nyersolajra (2022 decembere) és kőolajtermékekre (2023 februárja) vonatkozó uniós importtilalom jelentősen megnövelte a teherforgalmat az Északi Hajózási Útvonalon (NSR). E szankciókat megelőzően az EU Oroszország egyik legfontosabb exportpiaca volt, amely 2021-ben a nyersolajkivitel 46%-át tette ki. A tilalmakra válaszul Oroszország olajexportjának nagy részét alternatív piacokra, mindenekelőtt Kínába irányította át. Ezek a változó kereskedelmi mintázatok új lendületet adtak az NSR használatának, amely Oroszország sarkvidéki partvonala mentén halad a Kara Gate-szorostól a Bering-szorosig, mivel rövidebb szállítási útvonalat kínál Észak-Európa és Ázsia között, mint a klasszikus Szuezi-csatorna átkelő.
A háború, a geopolitikai feszültségek, szélsőségesebb formájukban a biztonsággal is kereskedhetnek. A közelmúltban a Vörös-tenger és az Arab-tenger közötti kereskedelmi hajók ellen a Hamásszal szolidáris húszi lázadók által elkövetett támadások példája szembeötlő. Ez arra kényszerítette a fuvarozókat, hogy elkerüljék a Szuezi-csatornán való áthaladást, amely hagyományosan a globális kereskedelem 12%-át és a konténerforgalom 30%-át bonyolítja le. A szoroson áthaladó hajók száma 2024 utolsó negyedévében több mint 60%-kal esett vissza 2022 azonos időszakához képest. Ehelyett a fuvarozók a Jóreménység-fokot választották. 2024-ben a Drewry World Container Index, amely a 40 lábas konténerek heti tengeri fuvardíját méri hét fő tengeri útvonalon, 2,4-szer magasabb volt, mint az előző évben (4. ábra).
A grafikon adatai .xls fájlformátumban
A magasabb tengeri fuvardíjak ellenére azonban a volumen 2024-ben rekordmagas szintet ért el. Eközben a jellemzően másodlagos szerepet játszó vasútikereskedelem felerősödött és értékes mentesítő szelepként működött. A nemzetközi vasúti kereskedelem bővülését az elmúlt évtizedekben számos határokon átívelő vasúti összeköttetés kiépítése segítette elő, elsősorban a kínai „Egy övezet és egy út” kezdeményezés hatására.
Globális kereskedelem: alkalmazkodás a bizonytalansággal szemben
A nemzetközi kereskedelem ellenálló és alkalmazkodó képessége kitűnik a geopolitikai sokkhatások növekvő gyakoriságának és intenzitásának fényében. E zavarok ellenére a globális kereskedelem jelentős ütemben folytatódik, ami a konnektor államok felemelkedésének és a globális áruszállítási rendszerek rugalmasságának bizonyítéka. Ez azt sugallja, hogy az integrált világgazdaság túlságosan jövedelmező ahhoz, hogy a piaci szereplők megengedjék a rendezetlen összeomlást, még akkor is, ha a nemzetközi kapcsolatok feszültek.
Szeretne többet megtudni?
> Töltse le a globális kereskedelem jövőjéről szóló útmutatónkat
