Március 10-én Marco Rubio amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy véget ért az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) programjának felülvizsgálata. A segélyek 83%-os csökkentése számos afrikai országot érint.
Fekete-Afrika, amely a USAID csökkentésének első áldozatává vált
Szubszaharai Afrika a világ második legnagyobb USAID kedvezményezettje (Ukrajna után), 2023-ban a teljes költségvetés 40%-át kapta.
2023-ban Szomália, a Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Malawi és Mozambik az öt olyan szubszaharai afrikai ország, amely a legtöbbet részesült a USAID nyújtotta fejlesztési támogatásból. A Fekete-Afrika valamennyi országa esetében az amerikai ügynökség által nyújtott támogatásokat a kontinens számára létfontosságú különféle ágazatokra szánják, három fő prioritással: humanitárius segély (47%), egészségügy (38%) és gazdaságfejlesztés (8%).
A grafikon adatai .xls fájlformátumban
A USAID afrikai programjainak hirtelen leállítása jelentős következményekkel jár a kontinensre nézve a társadalom minden szintjén. Az egészségügy terén a USAID programjai létfontosságúak voltak a térségben dúló járványok elleni küzdelemben, a dél-afrikai HIV-től kezdve az ugandai Ebola-vírusig. Ezeknek az egészségügyi programoknak a megszüntetése hozzájárulhat ezen halálos betegségek elterjedéséhez a helyi lakosság körében.
A 2024-es rekord választási év után a USAID felszámolása gyengíteni fogja a demokratikus folyamatokat Afrikában. Az amerikai ügynökség által hátrahagyott vákuum az olyan erőszakos szervezeteknek kedvezhet, amelyek feltehetően puccsokat hajtanak végre.
A béke és a biztonság vonatkozásában a USAID megszűnése a civil lakosságot érintő fegyveres konfliktusok visszatérését fogja jelenteni: a szomáliai dzsihádista fenyegetés és a kábítószer-kereskedelem elterjedése olyan jelenségek, amelyek káros hatását az amerikai ügynökség tevékenysége lassította le.
„America First”: a kereskedelmi és politikai befolyás eszköze
Donald Trump a USAID leépítését az „Amerika az első” politikájával indokolja, amelynek célja a közvetlen nemzeti érdekek előtérbe helyezése a stratégiai nemzetközi partnerségek rovására. Az „America First” doktrínát nemcsak a USAID leépítésével, hanem az afrikai országokkal kötött stratégiai megállapodások esetleges újratárgyalásával is érvényre juttatja. Az ilyen megállapodások felülvizsgálata lehetővé tenné az amerikai kormány számára, hogy kereskedelmi előnyökhöz jusson, különösen az ásványi iparban. A kölcsönös vámok bejelentése szintén lehetőséget adhatna az amerikai érdekek érvényesítésére. Hat szubszaharai afrikai ország (Dél-Afrika, Nigéria, Ghána, Niger, Libéria és Togo) jelentős mennyiségben exportál az Egyesült Államokba, és különösen érzékenyen érinthetnék őket a kölcsönös vámok. Ez a tranzakciós megközelítés azonban azzal a kockázattal jár, hogy veszélybe kerül az amerikai stratégiai pozíció az olyan versenytársakkal szemben, mint Kína.
A területi egyensúlyok Kína javára történő átrendeződése
Dél-Afrika esete jól illusztrálja az Egyesült Államok új megközelítését Afrikával kapcsolatban. Marco Rubio külügyminiszter feltűnő távolmaradása a G20-ak johannesburgi miniszteri találkozójáról (február 19-20.) erős diplomáciai jelzés volt a növekvő kereskedelmi és politikai feszültségek tükrében. Az amerikai befolyás csökkenése szabaddá teszi az utat Kína számára: Peking, amely eddig az afrikai ásványkincsek kitermelésére összpontosított, most a gazdasági fejlődés alternatívájaként pozícionálhatja magát. Pekingnek a 2024 szeptemberében megrendezésre kerülő Kína-Afrika csúcstalálkozó alkalmával tett bejelentése, miszerint 50 milliárd dolláros kötelezettségvállalást tesz, már erről a paradigmaváltásról tanúskodik. A kínai offenzíva ezért arra kényszerítheti a Trump-kormányzatot, hogy átértékelje álláspontját, kockáztatva azt, hogy az Egyesült Államok hosszú távon elveszíti befolyását az afrikai kontinensen.
