A 2024-es év második felében várhatóan a La Niña megjelenésével kell számolnunk. Ez a légköri jelenség, amelynek mértéke és hatása egyelőre ismeretlen, várhatóan a Föld több pontján is időjárási változásokat okoz majd.
La Niña és El Niño: két egymást felváltó jelenség
Az El Niño-Déli Oszcilláció (ENSO) egy nagy kiterjedésű óceáni-légköri jelenség, amely a Csendes-óceán középső és keleti térségében a felszíni vízhőmérséklet rendellenes ingadozásából ered. Két, egymással ellentétes hatású jelenség alkotja - La Niña és El Niño -, melyek eddig körülbelül 2-3 évente követték egymást. A jelenlegi, 2019 óta tartó, korábban még nem tapasztalt helyzet jelentős bizonytalanságot vetít előre a jövőbeli hatásokat illetően.
Hűvösebb időjárás, de gyakoribb szélsőséges események
A La Niña hűvösebb és csapadékosabb időt hoz. Érkezését ezért pozitívan fogadják számos régióban, például Dél-Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában, ahol 2024 decemberétől 2025 augusztusáig heves esőzésekre lehet számítani. Ugyanakkor Kanada nyugati része, az Egyesült Államok északi része, Japán és a Koreai-félsziget hidegebb télre számíthat.
Azonban a La Niña elsősorban a szélsőséges időjárási események számának emelkedéséhez vezet. Az egyik fő anomália, amely ebben a szakaszban várható, a hurrikánok számának növekedése az Egyesült Államok atlanti-óceáni partvidékén.
Kettős hatás a világ mezőgazdasági termelésére
A mezőgazdaság termelékenységének növekedése az ázsiai és csendes-óceáni térségben
Az ázsiai-csendes-óceáni térség főbb termelő országai, mint India (a 2. legnagyobb rizs-, búza- és cukornádtermesztő), Indonézia (a világ legnagyobb pálmaolaj-termesztője és 3. legnagyobb rizstermesztője) és Ausztrália (a 4. legnagyobb árpa- és repcetermesztő) várhatóan jelentősen növelni tudják kibocsátásukat. Ez valószínűleg enyhíteni fogja a nyersanyagárakat és mérsékli az inflációs kockázatokat a régióban.
Negatív következmények az észak- és dél-amerikai betakarításokra vonatkozóan
Ezzel szemben a La Niña várhatóan csökkenti a mezőgazdasági terméshozamokat Észak- és Dél-Amerikában, mivel aszályokat és időszakos lehűléseket hoz, amelyek különösen a búzát (Egyesült Államok) és a szójababot (Brazília) érintik. A nem gabonafélék is nagyon érzékenyek lesznek az éghajlati ingadozásokra. A kávé, a kakaó és a gyümölcsök térségbeli termelése különösen veszélybe kerülhet a következő egy évben.
A kalóztámadások számának növekedése az Arab-tengeren
A La Niña az év végére várhatóan melegebb és szárazabb időjárást hoz Afrika szarvára, ami több országot is élelmezési bizonytalanságba sodorhat. Érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a 2011-es szomáliai éhínség, amely részben a La Niña miatt következett be, 260 000 ember halálát okozta. Ez a helyzet növeli a halászattól függő háztartások arányát. A tengeri erőforrások kimerülésével összefüggő jelenség várhatóan tovább szítja a feszültségeket, és növeli a valószínűségét annak, hogy ezek a népcsoportok alternatív bevételi forrásként a kalózkodáshoz fordulhatnak.
Az egyre gyakoribb hurrikánok veszélyeztetik az olajkitermelést az Egyesült Államok keleti partvidékén
A hurrikánok gyakoriságának növekedése az Egyesült Államok atlanti-óceáni partvidékén és a Mexikói-öbölben jelentős károkat okozhat a tengeri olajipari létesítményekben. A Bureau of Safety and Environmental Enforcement (BSEE) adatai szerint a Mexikói-öböl olajtermelésének mintegy 95%-a leállt 2021. augusztus 29-én, az Ida hurrikán pusztítása következtében. A kitermelés visszaesése igen valószínű, mivel a Mexikói-öbölben található a teljes amerikai nyersolajtermelés15%-a, a teljes finomítói kapacitás 45%-a és a teljes földgáz-feldolgozó kapacitás51%-a.
A Panama-csatorna újra a régi formájában
A Panama-csatorna függ a vízgyűjtő területén található számos tó és folyó édesvizétől, így a szárazsággal és logisztikai fennakadásokkal teli év után várhatóan végre ismét emelkedni fog a vízszintje, mérsékelve ezzel a globális árufuvarozási tevékenységre nehezedő nyomást.
