Janet Yellen nemrég arra figyelmeztetett, hogy az USA már június 1-jén kifogyhat a készpénzből, ha a Kongresszus nem függeszti fel vagy nem emeli meg az adósságkorlátot. Emlékeztetőül, az adósságplafon 31,4 milliárd USD-ben van meghatározva, ezt az összeget 2023 januárjában érték el.
Azóta a szövetségi kormány "rendkívüli intézkedésekre" támaszkodik, hogy eleget tegyen kötelezettségeinek. Yellen sürgette a törvényhozókat, hogy a pénzügyi és gazdasági zavarok elkerülése érdekében minél hamarabb jussanak megállapodásra a Biden-kormánnyal. De miközben a Fehér Ház továbbra is az adósságplafon "tiszta" emelését szorgalmazza, a republikánusok – akik a 2022-es félidős választások után átvették az irányítást a képviselőházban – előfeltételként komoly kiadáscsökkentéshez ragaszkodnak. Ahogy közeledik a határidő és a politikai kompromisszum továbbra sincs kialakulóban, a kockázatkerülés emelkedése nyomást gyakorolhat az amerikai dollárra, és magasabbra tolhatja a kincstárjegyek hozamát. Ez további kihívást jelent az amerikai gazdaság számára, amely már most is magas inflációval és kamatlábakkal, valamint a bankszektorban tapasztalható zavarokkal küzd.
Az adósságplafon emelése: politikai fegyver a látszólagos formalitásból
Míg az amerikai adósságplafont a múltban rendszeresen emelték vagy felfüggesztették, mostanában egyre több vita és manőver tárgyát képezi, és az ellenzéki pártok politikai fegyverként használják fel. Erre a legszembetűnőbb példa az Obama-kormányzat és a republikánusok között 2011-ben a plafonról kialakult patthelyzet volt. A válság hatására az S&P az amerikai kormány hitelminősítését AA+-ra rontotta. Bár az államcsődöt sikerült elkerülni, a dollár gyengült és a kincstárjegyek hozama emelkedett.
Legutóbb 2021 decemberében emelték a limitet, amikor a Demokrata Pártnak volt szűk többsége a Kongresszusban. A kérdéssel kapcsolatos patthelyzet azonban egyre valószínűbbnek tűnt, miután a republikánusok a 2022. novemberi félidős választásokat követően visszaszerezték az ellenőrzést a képviselőház felett. Április 19-én a képviselőház republikánus elnöke bemutatott egy törvényjavaslatot, amely az adósságplafon 1,5 milliárd dolláros emelését a következő évtizedre becsült 4,5 milliárd dolláros kiadáscsökkentéshez kötné. A tervet a Biden-kormány azonnal visszautasította, és nem valószínű, hogy a demokraták által ellenőrzött szenátus jóváhagyja. A határidő közeledtével a tárgyalások újraindultak a demokrata kormány és a republikánusok között, de az álláspontok egyelőre távol állnak egymástól.
A fizetésképtelenségnek többszörös következményei lennének
A fizetésképtelenségnek szörnyű következményei lennének a pénzügyi piacokra, a gazdaságra, de még politikai szinten is. A republikánusoknak és a demokratáknak tehát egyaránt érdeke, hogy megállapodásra jussanak, így egy utolsó pillanatban kötött kompromisszum továbbra is valószínű. Ugyanakkor nem zárhatjuk ki teljesen, hogy az amerikai politikai színtér fokozódó polarizálódása miatt véletlenül fizetésképtelenség következzen be. A válság elkerülése érdekében számos megoldási lehetőségről folyik vita:
- Felmentési petíció az adósságplafonról szóló szavazás kikényszerítésére: ha a Fehér Ház és a Kongresszus közötti tárgyalások kudarcba fulladnak, a képviselőházi és szenátusi demokraták kikényszeríthetik az adósságplafon emeléséről szóló szavazást.
- Joe Biden az alkotmány 14. kiegészítésének 4. paragrafusára hivatkozik. E módosítás egyik értelmezése szerint az elnök felülbírálhatná a Kongresszust, és arra kényszeríthetné az államkincstárt, hogy államkötvényeket bocsásson ki kötelezettségeinek teljesítése érdekében. Ez azonban valószínűleg alkotmányos válsághoz vezetne.
- "Emlékérme": a szövetségi törvény felhatalmazza a kincstárat, hogy a Kongresszus hatáskörének megkerülése érdekében platina emlékérmét veressen. Miután az érmét a Fednél letétbe helyezték, az államkincstár az érme által létrehozott számláról fizethetné számláit anélkül, hogy új adósságot bocsátana ki. Ez a megoldás valószínűtlennek tűnik, mivel a bíróságok valószínűleg megkérdőjeleznék egy ilyen lépés jogalapját.
- "Prémiumkötvények" kibocsátása: A kincstár kihasználhatná, hogy az adósságplafonba csak a tőketörlesztés számít bele, a kamatfizetés nem. Új, magasabb kamatozású kötvények kibocsátásával a kincstár csökkenthetné a fennálló adósság névleges összegét, és így megkerülhetné az adósságplafont. Ez a stratégia nyilvánvalóan költséges lenne, mivel növelné a kamatfizetéseket.
Bár az adósságplafon átlépése csak egy kisebb kockázat, ha bekövetkezik, a kormány nem lesz képes teljes mértékben kifizetni kötelezettségeit, ami de facto nemfizetéshez vezet. Ez káros lenne az amerikai gazdaságra nézve, egyrészt azért, mert kiadáscsökkentésre lenne szükség, másrészt pedig azért, mert az Egyesült Államok valószínűleg zavarokkal szembesülne a pénzügyi piacokon, a dollár gyengülésével és az amerikai államkötvények hozamának jelentős emelkedésével. A kamatlábak az egész gazdaságban emelkednének, és valószínűleg a részvényárakat is lefelé nyomnák. Ebben a forgatókönyvben elkerülhetetlennek tűnik a szuverén hitelminősítés lefelé történő módosítása, ami az összes amerikai adósságkibocsátó minősítésének leminősítését vonná maga után. A fizetésképtelenség a nemzetközi piacokon is visszahatna, és hatással lenne az állampapírokra és más, dollárban denominált eszközökre.
További kihívás a nyomás alatt álló gazdaság számára
Az USA gazdasága 2023 elején ellenállónak bizonyult, a fogyasztói kiadások élénkülésével és a még mindig erős munkaerőpiaccal. A kilátások azonban kihívásokkal teltek és bizonytalanok.
A 2023 áprilisában 4,9%-os infláció továbbra is túl magas ahhoz, hogy a Fed győzelmet hirdethetne. Arra számítunk, hogy a kamatlábak 2023-ban egész évben korlátozó szinten maradnak, még akkor is, ha a negatív hatás már most is érezhető az olyan ágazatokban, mint a lakáspiac, és hozzájárul a gyengébb üzleti beruházásokhoz. Emellett két hónappal a Silicon Valley Bank összeomlása után a First Republic Bank csődje újabb aggodalmakat vet fel az amerikai regionális bankszektorral kapcsolatban. Az előzetes jelek arra utalnak, hogy a bankok erre a zavarra a hitelezés további szigorításával reagálnak.
A Coface várakozásai szerint az amerikai GDP növekedése 2023-ban 1,2%-ra lassul. Alapforgatókönyvünk szerint az amerikai gazdaság idén épphogy elkerüli a recessziót, de az elmúlt hetek kedvezőtlen eseményeinek sorozata már könnyen a szélére sodorhatja.
