Február 6-án Törökország délkeleti tartományait földrengések sújtották, amelyek több mint 40 000 ember halálát okozták Törökországban és Szíriában. Ez a szám, amely messze nem végleges, az ENSZ szerint megduplázódhat.
Emberek milliói szorulnak humanitárius segítségre, miközben az egészségügyi személyzet azon dolgozik, hogy megakadályozza a betegségek terjedését a menekültek tízezreit befogadó központokban.
50 és 85 milliárd dollár közötti összegre lehet szükség
A katasztrófa hatása a török gazdaságra még nagyon bizonytalan, de a helyreállításhoz szükséges összeget már most 50 és 85 milliárd dollár közé becsülik (a Török Vállalkozói és Üzleti Szövetség szerint). 11 városra rendkívüli állapotot hirdettek ki. Ezek közé tartozik Kahramanmaraş, Hatay és Gaziantep, amelyek a logisztika, a termelés és az export kulcsfontosságú regionális csomópontjai. Ezek a régiók adják az ország GDP-jének mintegy 12%-át, a teljes mezőgazdasági és erdészeti termelés 20%-át, a feldolgozóipari termelés 10%-át és az építőipari tevékenység közel 15%-át.
Bár az infláció már most is nagyon magas (58%), a mezőgazdasági termelés kiesése és a ramadán márciusi kezdete felerősítheti a jelenséget. A Coface becslése szerint az infláció 2023-ban átlagosan 50%-os lesz, míg 2022-ben 72%-ot ért el.
Rövid távon a növekedés várhatóan erőteljesen lelassul. Az 1999-es földrengés után a GDP 3,3%-kal zsugorodott, majd 2000-ben 6,8%-kal emelkedett. A Coface az év elején úgy becsülte, hogy a GDP 2023-ban 3,5%-kal fog növekedni, azonban ez a szám nem veszi figyelembe a földrengés hatásait. Ezek még nem kerültek meghatározásra, viszont jelentősek lesznek, hiszen néhány gyár teljesen vagy részben megsemmisült. A török bankfelügyeleti szerv (BDDK) is kibővítette a földrengés által érintettek adósságfinanszírozási rugalmasságát. Ez lehetővé tenné az érintett vállalatok számára, hogy kompenzálják nyereségkiesésük és pénzforgalmuk romlásának egy részét.
Mire számíthatunk?
Elemzésünk szerint a katasztrófa által leginkább érintett ágazatok a textilipar, a ruhaipar, az élelmiszeripar, a szolgáltatások, az IKT, a fémipar, a vegyipar és a kiskereskedelem. Középtávon az építőipari ágazatot támogathatja, hogy egy körülbelül 110 000 km2 -es (nagyobb, mint Dánia, Hollandia, Svájc vagy Belgium) és 13 millió ember által lakott területet kell újjáépíteni. Erdogan elnök azt mondta, hogy márciusban 30 000 lakóépület építése kezdődik meg a földrengés sújtotta övezetben.
Politikai téren a földrengés hatásai a tavalyi gazdasági zavarokkal (történelmi magasságú infláció, a török líra gyengülése, stb.) párosulva a választók figyelmét a belpolitikai körülményekre irányíthatják. A választásokat május 14-re tervezték, azonban vita folyik arról, hogy egyáltalán megtarthatók-e. Az ellenzék szorgalmazza, de egyelőre nagy a bizonytalanság a kérdésben.