A Semiconductor Industry Association és a Semiconductor Research Corporation minden évben odaítéli egyetemi kutatási díját, melyet a mai napon adtak át Rodwell professzornak (University of California, Santa Barbara) és Rosing professzornak (UC San Diego) a félvezetőkkel kapcsolatos munkájukért.
Ez az esemény ismét rávilágít az innovációért és a csúcstechnológiára épülő félvezetők következő generációjának előállításáért folytatott globális verseny jelentőségére. Az ágazatban működő amerikai vállalatok jelenleg forgalmuk 20%-át fordítják kutatásra és fejlesztésre.
Innováció: a háború mozgatórugója
A chipgyártók innovációs rohamot indítottak, hogy még gyorsabb, nagyobb teljesítményű és energiatakarékosabb félvezetőket állítsanak elő. Ez azt jelenti, hogy képesek lesznek kielégíteni a folyamatosan változó felhasználási módok szükségleteit, mint például a videojátékok vagy az éghajlatváltozás hatásának modellezésére használt központi számítógépek területén. A félvezetők stratégiai jelentőséggel is bírnak, mivel számos ágazatban (közlekedés, IT, orvostudomány stb.) létfontosságúak. Az elektronikai alkatrészek például 2021-ben a belső égésű motorral hajtott autók teljes költségének 40%-át tették ki.
A világpiacot Ázsia uralja Tajvannal, majd az USA és Dél-Korea következik. A félvezetők geopolitikai jelentőségét tovább emelte, hogy a tajvani félvezetőgyártó vállalat (TSMC) vezérigazgatója kijelentette, hogy a vállalatnak le kell állítania a termelést, ha Kína megszállja Tajvant. Pedig Tajvan - a TSMC által - a globális félvezető-export mintegy 60%-át adja. A világgazdaságban 2020 közepén - amikor a fél világ lakossága (Kínát is beleértve) karanténban volt - a félvezetők komoly hiánya is figyelmeztető jelként szolgált.
Stratégiai iparág
A világ vezető gazdaságainak kormányai felismerték a félvezetők geostratégiai jelentőségét, és nagyszabású beruházási programokba kezdtek, amelyek célja, hogy csökkentsék az Ázsiától való függést. Az Európai Bizottság 2022 elején fogadta el az EU chipekről szóló törvényét, amely keretein belül 11 milliárd eurós beruházási tervet vezetett be, és ezzel elhatározta, hogy világelső lesz az innovációs törekvések terén. Az Egyesült Államokban a Biden-kormányzat 2022 augusztusában szintén aláírt egy Chip-törvényt, amely alapján a kormány a félvezetőipari kutatásra, fejlesztésre, gyártásra és munkaerő-fejlesztésre 52.7 milliárd dollárt különít el. Emellett Kína is ringbe szállt ebben a technológiai versenyben a Made in China 2025 elnevezésű tervével.
A világméretű félvezetőverseny az USA és Kína között fennálló kereskedelmi feszültségek középpontjában is áll. A Trump-kormányzat protekcionista intézkedéseket vezetett be a Made in China 2025 terv ellen. E feszültségek időközben nem enyhültek, a Biden-kormányzat pedig úgy döntött, hogy korlátozza Kína kapacitásait azzal, hogy megtiltja az amerikai tervezőknek, hogy a csúcskategóriás AI- és szuperszámítógép chipeket adjanak el az országnak.
Kockázatok és lehetőségek
Rövid távon Kína "zero-COVID" politikája tovább akadályozza a félvezetőgyártást, ami hozzájárul a globális értéklánc zavaraihoz. Bár ezek az utóbbi időben némileg enyhültek, egyes ágazatok - például az autóipar - azonban változatlanul szenvednek a hatásaitól.
Közép- és hosszú távon a nagy gazdaságok közötti verseny a félvezetőgyártás terén aggodalomra ad okot az esetleges túlkínálat és az ipar igényeinek való nem megfelelés miatt.
A komor világgazdasági kilátások, az inflációs nyomás és a recesszió kockázata miatt a félvezetők ára és értékesítése csökken. Egyes technológiai termékek iránti kereslet várhatóan továbbra is mérséklődni fog. Például a közelmúltban a fogyasztási cikkek iránti kereslet az autóipar visszaesésével egyidejűleg esett vissza. Másfelől viszont például a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság még mindig lehetőséget kínál profitszerzésre az ICT-szektorban működő vállalatoknak. Ezek a csúcstechnológás termékek és szolgáltatások pedig egyre innovatívabb félvezetőket igényelnek.