Az Emmanuel Macron elnök által június 9-én kiírt és július 7-én megtartott előrehozott parlamenti választásokat követően egyetlen párt sem tudott abszolút többséget szerezni a Nemzetgyűlésben (289 képviselői hely), ami bizonytalan és instabil időszakot vetít előre a francia kormányzás számára.
A politikai erők a 2022-es eredményekhez képest újra egyensúlyba kerültek
A francia parlament alsóháza most négy koalíció között oszlik meg:
- A baloldal (Új Népfront - NFP) 178 mandátummal.
- A Macron-párti centrista koalíció (Ensemble) 159 mandátummal
- A radikális jobboldal (Nemzeti Tömörülés - RN és szövetségesei) 143 mandátummal
- A klasszikus jobboldal (Köztársaságiak - LR) 39 mandátummal.
Egyik politikai tömb sem szerzett abszolút többséget
Míg a baloldal a mandátumok számát tekintve vezet, a Macront támogató politikai pártok (Reneszánsz, Demokratikus Mozgalom, Horizontok) és a jobboldal koalíciója egyenrangúvá tenné őket.
A legbaloldalibb frakciónak, az Engedetlen Franciaország pártnak (LFI) 74, a Szocialista Pártnak (balközép) 59, a Zöldeknek 28, a Francia Kommunista Pártnak 9 mandátuma van. Július 8-án reggel bejelentették, hogy a héten egyetlen miniszterelnök-jelöltet fognak javasolni a köztársasági elnöknek.
A harmadik helyen a radikális jobboldal jelentős gyarapodást ért el azzal, hogy a 2022-es 89-ről 143-ra növelte képviselői mandátumát a Nemzetgyűlésben. A szavazatok számát tekintve a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei ráadásul az ország vezető politikai ereje lettek, több mint 10 millió szavazatot szerezve a második fordulóban.
Bizonytalanság és instabilitás: a két fő kockázat
Bizonytalanság a jövőbeli kormányt illetően
Néhány nappal a választások után még nem lehet meghatározni a leendő francia kormány politikai színezetét. A legvalószínűbb az, hogy az elnök a baloldali koalíció által javasolt jelöltet fogja kinevezni, aki lehet politikai vezető vagy egy civil szereplő is.
A leendő kormány instabilitása
A leendő kormányt nem kell a Képviselőháznak beiktatnia, viszont bármikor nyújthat be bizalmatlansági indítványt ellene. Egy olyan kormány, amelyet csak a képviselők egyharmada támogat, óhatatlanul is szembesülne ezzel a veszéllyel, ami a politikai instabilitás időszakát nyitná meg az elkövetkező hetek és hónapok lehetséges egymást követő bizalmatlansági nyilatkozataival.
Egy széles körű koalíció létrehozása, amely magában foglalná a baloldal mérsékelt ágát és a Macron-párti képviselők egy részét, csökkentené ezt a kockázatot, de a politikai vezetők kezdeti reakciói, az ideológiai különbségek és a választási rendszer nem könnyítik meg egy ilyen koalíció létrejöttét.
A nagyfokú instabilitás időszaka azonban arra késztetheti a politikai vezetőket, hogy a jövőben koalíciókötést fontolgassanak, hogy elkerüljék az ismételt és gyakori elmarasztalásokkal járó súlyos kormányválságot, különösen mivel 2025 júliusa előtt nem lehet feloszlatni a parlamentet.
Politikai bizonytalanság
A jövőbeli kormány fogja irányítani a közigazgatást, és teljes törvényes hatáskörrel fog rendelkezni. Költségvetési ügyekben például a pénzügyminiszter könnyen kiadhat rendeleteket (amelyekhez nem szükséges a parlament jóváhagyása). Ennek ellenére nem lesz teljes szabadsága Franciaország politikájának meghatározásában. Bizonyos területeken (külkapcsolatok vagy védelem) együtt kell majd működnie az elnökkel, és mindenekelőtt egy olyan parlamenttel kell majd szembenéznie, amelynek többsége könnyedén megváltoztathatja terveit.
Attal miniszterelnök rövid távra haladékot kapott
A jelenlegi miniszterelnök, Gabriel Attal bejelentette lemondását, de beleegyezett, hogy az utód kinevezéséig hivatalában marad. Így továbbra is miniszterelnök marad, teljes jogkörrel, beleértve a szabályozási hatásköröket is, de a mozgásterét az új közgyűlés korlátozza. Kormánya ellen július 20-tól bizalmatlansági szavazás is indulhat, ami lemondásra kényszerítheti.
A jogszabályok vizsgálatakor mindenesetre változó koalíciók jöhetnek létre, akár projektenként is. Egy leendő baloldali kormány nem lesz képes teljes programját végrehajtani. Ez magyarázhatja a pénzügyi piacok mérsékelt reakcióját a második forduló után. A választásokból eredő feloszlatott parlament azonban kétségtelenül megtöri a francia gazdaságban Emmanuel Macron 2017-es megválasztása óta tartó, viszonylagos folytonosságot mutató időszakot.
