A jövő keddi végeredményt senki sem tudja megjósolni. Kétségtelen azonban, hogy jelentős hatással lesz a kereskedelemre, az adóterhekre és a kamatlábakra. Minden valószínűség szerint erősödhet az amerikai gazdaság túlhevülésre való hajlama.
Egy bizonytalan kimenetelű választás
November 5-én az amerikai választópolgárok az urnákhoz járulnak, hogy döntsenek Donald Trump korábbi elnök (Republikánus Párt) vagy Kamala Harris jelenlegi alelnök (Demokrata Párt) mellett. Az eredmény azon a néhány kulcsfontosságú "ingadozó államon" múlik, ahol egyelőre nincs egyértelmű favorit. A választás az elnökség megszerzése mellett a Kongresszus ellenőrzéséről is szól: a republikánusoknak mindössze két mandátumra van szükségük ahhoz, hogy visszahódítsák a szenátust, míg a demokratáknak négy mandátumot kell szerezniük ahhoz, hogy visszavegyék a képviselőházat. A Kongresszus megosztottsága valószínűsíthető, bár a triplázás – mindkét kamara és az elnökség egy párt általi ellenőrzése – továbbra is lehetséges.
Protekcionizmus és kereskedelmi kockázatok
Egy második Trump-elnökség valószínűleg felerősítené a protekcionista kereskedelempolitikát, beleértve az importra kivetett jelentős vámokat, különösen Kína irányából. Trump már ígéretet tett arra, hogy 60%-os vámot vet ki a kínai behozatalra, és további, szélesebb körű vámokat alkalmaz az Egyesült Államok szövetségesei esetében, amely súlyos zavarokat okozhat a globális ellátási láncokban, és növelheti az amerikai vállalkozások költségeit.
Ezzel ellentétben Harris valószínűsíthetően továbbra is stratégiai és megfontoltabb megközelítést alkalmazna a kereskedelem terén, és célzott korlátozásokra helyezné a hangsúlyt, különösen Kínával összefüggésben. A kereskedelmi feszültségek azonban várhatóan továbbra is fennmaradnak, főként a technológia és az energiaágazat vonatkozásában.
Eltérő költségvetési elképzelések
Harris és Trump jelentősen eltérő költségvetési politikát képvisel. Harris a vállalatok és a vagyonosok adójának emelését tűzte ki célul, adókedvezményt kínálva az alacsonyabb jövedelmű családoknak. Az ő programja a zöld infrastruktúrába és a különféle szociális programokba történő állami beruházásokat hangsúlyozza, és a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklésére törekszik.
Trump a maga részéről ki akarja terjeszteni és ki akarja szélesíteni a 2017-ben bevezetett adócsökkentéseket, és a társasági adó 15%-ra történő mérséklését is fontolgatja. Emellett megközelítése a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében a kulcsfontosságú ágazatok deregulációja felé irányul, ami az államháztartási hiány növekedésének kockázatával jár.
Infláció és gazdasági bizonytalanság
Mindkét jelölt programja jelentős állami kiadásokat helyez kilátásba, ami aggodalmat ébreszt az inflációval és a kamatlábakkal kapcsolatban. Bár a lakossági fogyasztás stabil, a bármelyik jelölt választási programjának megvalósítása által kiváltott inflációs kiugrás arra kényszerítheti a Federal Reserve-et (központi jegybank), hogy restriktívebb monetáris politikát alkalmazzon, és ezáltal növelje a kamatlábakat.
E kockázatok ellenére az amerikai dollár összességében továbbra is erős, ami kedvező finanszírozási feltételeket biztosít az ország számára. Ha azonban a Fed függetlensége veszélybe kerülne Trump második ciklusában, az amerikai monetáris politikába vetett bizalom meginoghat, ami növelné a világgazdasági bizonytalanságot.
