Az orosz-ukrán krízis teljes felfordulást okozott a pénzügyi piacokon és jelentősen növelte a bizonytalanságot a világgazdaság talpra állásával kapcsolatban.
Legutóbbi közleményünk óta nagyon megváltozott a világ képe és ezzel együtt a kockázatok is.
- Az emelkedő alapanyagárak hosszan tartó inflációval fenyegetnek, ami növeli a stagfláció kockázatát és a társadalmi elégedetlenséget.
- Bizonyos szektorok, mint az autógyártás, a szállítmányozás, vagy a vegyipar komoly nehézségekkel néznek szembe.
- A Coface előrejelzése szerint az orosz gazdaság 7,5%-kal zsugorodik majd 2022-ben és az orosz országkockázatot D-re (nagyon magas) módosította.
- Az európai gazdaságok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, az elemzés készítésekor a Coface várakozásai szerint további 1,5 százalékpontos inflációnövekedés várható, a GDP növekedése pedig átlagosan 1 százalékponttal kisebb lesz majd. A GDP növekedése legalább 4 százalékponttal lehet kisebb, ha elvágják az orosz gázt, ami az európai GDP növekedést a nullához közelítheti, vagy akár negatív tartományba is lökheti 2022-ben.
A konfliktus további szorítással fenyegeti az energia és alapanyag piacot
Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajkitermelője és a második legnagyobb földgázkitermelő valamint az első ötben szerepel az acél, a nikkel és az alumínium esetében is, emellett pedig a világ legnagyobb búzaexportőre (a globális kereskedelem majdnem 20%-át adja). Ukrajna a kukorica (6.), búza (7.), napraforgó (1.) legnagyobb termelői között van, de az első tízben szerepel a cukorrépa, az árpa, a szója és a repce esetében is.
Az invázió első napján a pénzügyi piacok zuhanásnak indultak, az olaj, a földgáz, a fémek, és az élelmiszer termékek ára pedig az egekbe szökött. A további fejlemények hatására a Brent olaj hordónkénti ára 2014 óta először átlépte a 100 dollárt (125 dollár e sorok írása idején), míg az európai TTF gáz ára március 4.-én 192 eurós rekordot döntött.
Azzal együtt, hogy a magas alapanyagárak már korábban is jelentős kockázatot jelentettek a gazdasági fellendülésre nézve,a krízis eszkalálódása jelentősen növeli az esélyét annak, hogy az árak sokkal tovább magasak maradnak. Ez pedig növeli az esélyét a hosszan tartó inflációnak, ami pedig emeli a stagfláció és a társadalmi elégedetlenség kockázatát a fejlett és a fejlődő országokban is.
Az autógyártás, a szállítmányozás és a vegyipar a legsebezhetőbb
A válság nyilvánvalóan súlyosan érinti a már egyébként is megtépázott autógyártást az alapanyaghiány és az olyan alapanyagok és nyersanyagok magas ára miatt, mint a fémek, félvezetők, kobalt, lítium, magnézium. Az ukrán autógyárak a nagy nyugat-európai márkáknak szállítanak be: közülük többen is bejelentették az európai gyárak leállítását, mások szerte a világban pedig a chip-hiány miatti kimaradásokra készülnek.
A légitársaságok és a tengeri szállítmányozók szintén a magas olajárak miatt fognak szenvedni, különösen a légitársaságok vannak veszélyben. Egyrészt az üzemanyag teszi a ki költségeik nagyjából egyharmadát, másrészt pedig az európai országok, az Egyesült Államok és Kanada megtiltotta az orosz légitársaságok részére a légtér használatát, amire Oroszország is hasonló szankciókkal válaszolt. Ez tovább növeli a költségeket, mivel a légitársaságoknak kerülőúton kell közlekedni. Végül pedig a légitársaságoknak kevés eszközük maradt a magas árak elleni védekezésre, mivel a járvány miatt továbbra is alacsonyabb bevétellel kell számolniuk.
A válság a vasúti szállításra is hatással lesz: az európai cégek nem üzletelhetnek az orosz vasúttal, ami zavarokat okoz majd az Európa és Ázsia között Oroszországon keresztül történő szállításban.
Várakozásaink szerint a vegyipari alapanyagok is drágulnak majd, az elszállt földgázárak pedig a műtrágyapiacra is hatással lesznek, ezen keresztül pedig az egész mezőgazdaságra és élelmiszeriparra.
Mély recesszió felé tart az orosz gazdaság
Az orosz gazdaságra hatalmas nehézségek várnak 2022-ben és mély recesszióba süllyed majd. A Coface 2022-re vonatkozó GDP előrejelzése -7,5%-on áll jelenleg, az előző évi fellendülést követően. Ennek következtében az orosz országkockázati besorolást B-ről (mérsékelten magas) D-re (nagyon magas) módosítottuk.
A gazdasági szankciók kiemelt célpontjai a nagyobb orosz bankok, az orosz jegybank, az államadósság, bizonyos kormányzati tisztviselők és oligarchák, valamint a high-tech ipari termékek oroszországi exportja. A szankciók jelentős lefelé tartó spirálba lökték az orosz rubelt, aminek árfolyama a mélybe zuhant, ami a fogyasztói árak gyors emelkedéséhez vezet majd.
Oroszország viszonylag erős pénzügyi rendszert épített ki: alacsony a külső államadósság, folyamatos a folyó fizetési mérleg többlet és jelentősek a devizatartalékok (kb. 640 milliárd dollár). A letétes országok azonban befagyasztották a hozzáférést, ami megakadályozza az orosz jegybankot abban, hogy ezt a tartalékot felhasználja, ezzel jelentősen csökkentve a pénzügyi mozgásterét.
Az orosz gazdaságnak jól jön az alapanyagárak emelkedése, különösen az energiaexport miatt, az EU országai azonban már bejelentették, hogy csökkenteni akarják az orosz importot. Az ipari termelésben a nyugati félvezetőkhöz, számítógépekhez, telekommunikációs eszközökhöz, automatizációs és információbiztonsági megoldásokhoz való hozzáférés korlátozása komoly károkat okoz majd, mivel az orosz bányászat és feldolgozóipar nagy mértékben épít ezekre.
Az európai gazdaságok vannak a legnagyobb veszélyben
Az orosz olajtól és gáztól való függés miatt Európa tűnik a legkitettebbnek a jelenlegi krízis következményeinek. Az orosz gáz helyettesítése rövid és középtávon sem lehetséges, a jelenlegi árak pedig nagyon komoly hatással lesznek az inflációra. Az elemzés készítésének idején a Brent olaj 125 dollár fölött cserél gazdát és a földgáz határidős kereskedése alapján az ár várhatóan tartósan 150 EUR/Mwh felett marad majd, emiatt a Coface várakozásai szerint átlagosan további 1,5 százalékpontos infláció várható majd 2022-ben, ami csökkenti majd a lakossági fogyasztást és a befektetések és az export várható visszaesésével együtt 1 százalékponttal kisebb GDP növekedéshez vezet majd.
Habár Németország, Olaszország vagy néhány kelet- és közép európai ország jobban függ az orosz gáztól,az eurózóna gazdaságainak összefonódása miatt a lassulás várhatóan általános lesz.
Ezen felül, amennyiben Európa orosz gáz nélkül maradna, az további 4 százalékpontos lassulást jelentene 2022-ben, ami a GDP növekedést nullához közelítheti, vagy a keresletcsökkenést kezelő lépések függvényében akár negatívba is fordíthatná.
A következmények egyetlen régiót sem kerülnek el, az import-infláció és a globális kereskedelemben okozott zavarok miatt
A világ többi részén a válság gazdasági következményei elsősorban az alapanyagárak emelkedésében jelennek majd meg, ami tovább növeli majd az inflációs nyomást. Mint minden olyan esetben, amikor az alapanyagárak emelkednek, az energia- és élelmiszer-importőr gazdaságokra gyakorolt hatás jelentősebb lesz majd,a krízis még további eszkalálódása pedig a kínálat súlyos zavaraival fenyeget. Az európai kereslet csökkenése szintén visszafogja majd a globális kereskedelmet.
Az ázsiai-csendes-óceáni régióban a krízis hatása szinte azonnal érződik majd a magasabb import árakon, különösen az energiahordozók esetében, mivel a legtöbb gazdaság a régióban energiaimportra szorul, élen Kínával, Japánnal, Indiával, Dél-Koreával, Taiwannal, és Thaifölddel.
Mivel az észak-amerikai kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával korlátozottak, a krízis az árakban érezteti majd a hatását, valamint az európai növekedés lassulásában. A lassuló gazdasági növekedés és a magasabb inflációs várakozások ellenére a krízis jelenleg várhatóan nem befolyásolja majd jelentősen az észak-amerikai monetáris politika jelenlegi irányát.