Az egy évtizeddel ezelőtt még lerobbant gépezetre emlékeztető Dél-Európa a pandémia utáni európai fellendülés motorja lett. A jövőben az éghajlatváltozás és az infláció megnehezíti, hogy a turizmus fellendülése sokáig fennmaradjon. Milyen következményekkel számolhatunk és mik lehetnek azok a megoldások, amik segíthetik ezeket az országokat a talpra állásban?
A Covid-19 elleni küzdelem érdekében bevezetett utazási korlátozások miatti összeomlás után, a turisták száma mostanra Európa-szerte visszatér a járvány előtti szintre, és ebből a mediterrán országok profitálnak a leginkább. Az egy évtizeddel ezelőtt még lerobbant gépezetre emlékeztető Dél-Európa a pandémia utáni európai fellendülés motorja lett.
2021-től 2023-ig Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália folyamatosan az EU GDP-növekedésének körülbelül 25 és 50% közötti értékét adta. A jövőben az éghajlatváltozás és az infláció megnehezíti, hogy ez a turisztikai robbanás még sokáig tartson. Ugyanakkor az idegenforgalomtól való függés kevésbé produktív munkaerőhöz vezet. A súlyos demográfiai válsággal szembenéző Olaszország ezt a luxust nem engedheti meg magának. Mesterséges intelligencia, nők és migráció: mindezekre a mozgatórugókra szükség lesz a növekedés támogatásához és a visszatérő uniós költségvetési szabályoknak való megfeleléshez.
A turizmus növekvő szerepe Dél-Európában
2023-ban az EU-ban rekordnyarat regisztráltak, a turistaszálláson eltöltött vendégéjszakák száma egy évtizede a legmagasabb szintet érte el (1 198 millió 2023 első félévében, azaz +1,3% 2019 első félévéhez képest).1
Bár az infláció és az emelkedő utazási költségek súlyosan megterhelik a fogyasztók pénztárcáját, a háztartások továbbra is hajlandóak - más kiadásokkal ellentétben - utazásra költeni. A turistaáradat, illetve az emelkedő árak - különösen a közlekedés költségei - következtében a turisztikai tevékenységek forgalma 2023 második negyedévében átlagosan 30%-kal nőtt 2022 második negyedévéhez képest, és 25%-kal 2019 második negyedévéhez képest.2
A turizmus fellendülése várhatóan központi szerepet fog játszani Dél-Európa fejlődésében, melynek gazdaságai különösen függenek e területtől. A turizmus szektor a régióhoz tartozó országok GDP-jének több mint 10%-át adja, és mivel az ágazat munkaerő igénye nagy, jelentős mértékben hozzájárul a munkahelyteremtéshez is.
Hosszú távú csapdák
A jövőre nézve nem egyértelmű, hogy az idegenforgalmi fellendülésnek van-e még elég tartalék üzemanyaga ahhoz, hogy továbbra is az európai növekedés főszereplője legyen. Globális szinten változatlanul számos (makrogazdasági, pénzügyi, társadalmi és politikai) kockázat áll fenn. Egy infláció sújtotta világban Dél-Európa nehezen tud majd versenyképes maradni a világ feltörekvő úti céljaival szemben. Az éghajlatváltozás különösen a dél-európai régiókra van hatással, amelyek nyáron rendszeresen nagy hőségnek vannak kitéve.3
Mindezek mellett Dél-Európa4 turizmusra való támaszkodása jelentős kockázatot jelent a termelékenység tekintetében Európa többi részéhez képest. A turizmussal kapcsolatos tevékenységeket gyengébb munkaerő jellemzi, alacsonyabb képzettséggel és bizonytalanabb foglalkoztatással.
Olaszországban a munkaerőhiány csak súlyosbodik, ahogy az uniós költségvetési szabályok újra életbe lépnek
A termelékenység kérdése rendkívül fontos Olaszország számára, ahol a népességfogyás munkaerőhiányt eredményez. 2040-re Olaszországban a munkaképes korú lakosság várhatóan 11,7%-kal fog csökkenni, míg Franciaországban 2,4%-kal, Spanyolországban 4,1%-kal és Németországban 4,9%-kal. A Coface becslése szerint a demográfiai válság már 2025-ben csaknem felére csökkentheti Olaszország GDP-növekedési potenciálját. Ami döntő fontosságú, mert az EU költségvetési szabályai szerint, a növekedés bármilyen akadálya az adósságcsökkentés gátja lesz. A népességfogyás tehát kockázati tényező a költségvetés stabilitása szempontjából is.
Az olasz nőkben rejlő, kiaknázatlan lehetőségek
Rövid távon a legreálisabb módja ennek elkerülésére a női munkaerő bevonásának erőteljes felgyorsítása, hasonlóan Spanyolországhoz az 1990-2000-es években. Olaszországban a nőknek mindössze 55%-a rendelkezik bejelentett munkahellyel, míg Spanyolországban ez az érték 70%. Olaszországnak nagyjából 1 millió nőt kell felvennie a munkaerőpiacra, és a termelékenységétévi 0,5%-kal kell növelnie, ha teljesíteni akarja az EU-nak a 2024-es költségvetésben javasolt (és az uniós költségvetési rendeletbe foglalt) kötelezettségvállalásokat.
Ha a nők munkáját és termelékenységét célzó lépések alul teljesítenének, akkor nagyobb szükség lesz a külföldi munkavállalókra, és egyre nagyobb szerephez jut majd a kevésbé képzett munkaerő. 2011 és 2021 között a főiskolai végzettségű munkavállalók száma 35%-kal nőtt, míg a főiskolai diploma megszerzése nélkül dolgozók száma 6%-kal csökkent.
Mesterséges intelligencia és népességfogyás: mennyei párosítás?
Még ha Olaszországnak sikerül is elérnie szomszédai foglalkoztatási és termékenységi mutatói, akkor is csak évek kérdése lesz, hogy a demográfiai probléma újra felmerüljön. A népességfogyás bármilyen hosszú távú megoldása nagymértékű hatékonyságnövelést fog jelenteni. Ha elég gyorsan bevezetik, az M.I. nagy lehetőséget nyújthat a termelőkapacitás tartós fokozására, ami talán elég lehet ahhoz, hogy ellensúlyozza a demográfiai hátrányt.
Ha viszont beigazolódnak az M.I. okozta munkahelykiváltással kapcsolatos aggodalmak, akkor a népesség csökkenése segíthet enyhíteni a munkanélküliség problémáját.
1 és 2 Forrás: Eurostat
3 Az ETC (Európai Turisztikai Bizottság) közelmúltban végzett felméréséből kiderül, hogy jóllehet az időjárási viszonyok továbbra is a fő tényező, amelyet az európai utazók az úti cél kiválasztásakor figyelembe vesznek, a válaszadók 14%-a további aggodalomra számot tartó okként említette a szélsőséges időjárási jelenségeket is, azaz 7%-kal többen, mint a 2023. májusi felmérés során.
4 Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália
Töltse le kiadványunkat a részletes elemzés megtekintéséhez.
