A német fémipari szektor helyzete soha nem volt könnyű, de a kínai államilag támogatott fémtermékek versenyének megjelenésével, valamint a német autóipar 2018 óta tartó hanyatlásával egyre nehezebbé vált.
Azonban az éves németországi fizetési felméréseink eredményei szerint a kihívások ellenére, a németországi fizetési magatartás - a logikával szembe menve - az évek során javult a fémágazatban.
A német fémipar számos gazdasági akadállyal néz szembe
Számos gazdasági tényező is lassítja a német fémipart. Az az olcsóbb termékeiknek hála, az államilag támogatott kínai konkurenciának sikerült felülmúlnia az európai fémipari vállalatokat. Az évek során ezek a támogatások jelentős többletkapacitáshoz és túlkínálathoz vezettek a világpiacon, ami az ipari fémek, különösen az acél és az alumínium árára nagy nyomást gyakorol.
Németország ipari átalakulása a zöld technológiák irányába, különösen az autóiparban, ipari recessziót indított el, amely a fémágazatot is érintette.
A német fémipari ágazat termelése 2018 közepe óta csökkenő tendenciát mutat. Ezeket a kihívásokat tetézi, hogy a pandémia utáni fellendülés közepette és Oroszország ukrajnai invázióját követően az energiaárak ugrásszerű emelkedése megnövelte a termelési költségeket. A fém- és elektronikai ipar munkaadói szövetségének adatai szerint az ágazat bruttó haszonkulcsa a 2017-es 4,4%-ról 2021-re 3,5%-ra csökkent. 2023 májusában a fém- és elektronikai ágazat vállalatainak 34%-a jelezte, hogy 2022-ben vagy nagyon alacsony (0% és 2% közötti), vagy akár negatív haszonkulccsal rendelkezett (a válaszadók 14%-a). 2023 szeptemberében a szektor vállalatai közül 15% készül arra, hogy az idei évet veszteségesen fogja zárni.
A fizetési határidők évről évre rövidebbek
Mivel a fémipari vállalatok nagy számban vesznek részt a Coface éves németországi fizetési felmérésében, nemcsak a szektorok fizetési magatartását lehet összehasonlítani egy évben, hanem a fémipari szektor eredményeit is össze lehet hasonlítani az idők folyamán.
2019-ben a fémipari vállalatok 82%-a kért rövid, legfeljebb két hónapos fizetési határidőt, és még mindig 16%-uknak volt lehetősége két hónap után fizetni. Azóta a helyzet jelentősen megváltozott. 2023-ban a vállalatok 53%-a a szállítást követő első 30 napon belül kellett fizessen, és csak 5% adott két hónapnál hosszabb fizetési határidőt
A fémipari ágazatban az átlagos fizetési határidő a 2019-ben jellemző 44 napról 31 napra csökkent 2023-ra. Ugyanebben az időszakban az összes németországi vállalat fizetési határideje csak kis mértékben, 34 napról 32 napra csökkent.
Fizetési késedelmek: gyakoriak, de rövidek
Bár a német fémipari ágazatban a fizetési késedelmekről beszámoló vállalatok aránya a 2022-es 62%-ról 2023-ra 77%-ra nőtt, a késedelmek időtartama rövid. A késedelmek magas számának egyik fő oka, hogy a megkérdezett vállalatok 32%-a 2023-ban a fizetési késedelmeket piaci szokásnak tekintette. A fémipar továbbra is azon német ágazatok közé tartozik, ahol a legtöbb vállalat az esedékességet követő első 30 napon belül megkapja a kifizetéseket. A 2023-as évben egyetlen 90 napnál hosszabb késedelemről sem számoltak be. Összességében - 2020 kivételével - a fémipari ágazat átlagos fizetési késedelmei következetesen az egész gazdaságra jellemző átlagos fizetési késedelmi idő alatt maradtak.
Fizetési késedelmek a német fémipari ágazatban az elmúlt évek során
Sources: Coface Corporate Payment Surveys
Kockázatok és kilátások
A szektor általános pesszimizmusa ellenére a többi ágazattal összehasonlítva kiemelhető, hogy bár a fémipar továbbra is pesszimistább a teljes átlagnál, már nem tartozik a legpesszimistábbak közé, hanem közvetlenül a teljes gazdasági átlagérték alatt helyezkedik el.
A vállalatok által 2023-ban azonosított fő kockázatok között szerepelnek: a kihívást jelentő németországi üzleti és termelési feltételek (a válaszadók 21,4%-a számára), az emelkedő nyersanyagárak (17,9%), valamint a szakképzett munkaerő hiánya (12,5%) és a politikai kockázatok (11,6%).
Úgy tűnik, hogy a fémipar - különösen a politikai kockázatokra reagálva - más iparágaknál korábban alkalmazkodott a változó gazdasági környezethez: 2023-ban a vállalatok 13,6%-a már kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmazott.
