Megjelent a Coface 2022-es CEE Top500 rangsora

A közép- és kelet-európai régió ötszáz legnagyobb vállalatát bemutató rangsort 14. alkalommal publikálja a Coface. A legnagyobb árbevételű cégek listája mellett összefoglalja a régió előző éves gazdasági teljesítményét, és kitekintést ad a jövő évre vonatkozóan is.

Hogyan lábalnak ki a legnagyobb cégek a világjárványból?

• 2021 - kedvező környezet Közép- és Kelet-Európa számára, a régió 5,7%-os GDP-növekedést ért el a világjárvány első évében tapasztalt -3,7%-os recesszió után.
• Top 500 szereplő: a forgalom, a nettó nyereség és a foglalkoztatás növekedése a visszaesésből való kilábalásnak köszönhetően.
• Ágazatok: a top 500-as lista első helyén a megbízható, a gerincet jelentő olaj- és gázipar áll, melyet az autóipar és szállítmányozás, valamint a kereskedelem követ.
• Lengyelország ad otthont a régió legnagyobb vállalkozásainak, amelyek összesített forgalma 2021-ben 26%-kal nőtt a korábbiakhoz képest.

A 2021-es év kedvező környezetet hozott mind a gazdaságok, mind a legnagyobb közép- és kelet-európai (KKE) vállalkozások számára. Bár a Covid-19 világjárvány által okozott kihívások még érezhetők, a gazdasági aktivitás a 2020-as visszaesés után talpra állt. Ennek eredményeképpen a régió 500 legnagyobb vállalkozása szárnyaló bevételeket és magasabb nyereséget könyvelhetett el.

A KKE régió gyorsabban regenerálódott, mint a legtöbb kulcsfontosságú kereskedelmi partnere. A közép- és kelet-európai régió 2020-ban enyhébb recesszióval szembesült (a GDP átlagosan 3,7%-kal csökkent, szemben a nyugat-európai 5,5%-os visszaeséssel), ráadásul 2021-ben a fellendülése is látványosabb volt (5,7%-ot ért el, szemben a nyugat-európai 4,7%-kal). Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai regionális közgazdásza a régiók eltérő szerkezetével magyarázza: "Kelet-Közép-Európa kevésbé függ a szolgáltatásoktól, beleértve az éttermeket és a vendéglátóipart. Ezt a szektort a járvány idején bevezetett zárlatok, utazási korlátozások és az alacsony vásárlói bizalom súlyosan érintették, ami hatalmas terhet rótt a különböző nyugat-európai gazdaságokra".

A nemzetközi kereskedelmi hitelbiztosító társaság 14. alkalommal mutatja be éves tanulmányát az 500 legnagyobb közép-kelet-európai vállalatról. A Coface CEE Top 500 tanulmány a vállalatokat forgalmuk alapján rangsorolja, és elemez további tény adatokat is, mint például a foglalkoztatottak számát, a vállalatok szerkezetét, az ágazatokat és piacokat, valamint a Coface vállalati hitelminősítéseit. A CEE Top 500 gazdasági fejlődése reprezentatív az egész régió piaci trendjét illetően. 

Top500 szereplő: növekvő forgalom, nettó nyereség és toborzás

"A régió legnagyobb vállalatai 2021-es rangsorolásának eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozások azonnal profitálni tudtak a gazdasági fellendülésből" - magyarázza Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai vezérigazgatója. Az 500 vállalat összforgalma 26,9%-kal 842 milliárd euróra ugrott. Az összesített nettó nyereség csaknem megduplázódott 2020-hoz képest, 41 milliárd euróra. Emellett az 500 vállalat 2,2 millió embert foglalkoztatott (+1,3% 2020-hoz képest). "Belföldön a közép- és kelet-európai gazdaságok a szilárd belső keresletből profitáltak. A munkaerőpiac 2021-ben ismét kedvező helyzetben volt, alacsony munkanélküliségi rátával és szilárd bérnövekedéssel. A Covid-19 hatására válaszul bevezetett intézkedések között szerepelt a munkaerőpiac támogatása, melynek eredményeként sikerült elkerülni a tömeges elbocsátásokat"- teszi hozzá Jaworski.

Lengyelország és az autóipar az élen

A PKN Orlen továbbra is veretlenül áll az első helyen, és 52%-kal megugrott forgalmának köszönhetően megerősítette pozícióját, míg összehasonlításként az előző évben 23%-kal csökkent. A cseh Skoda Auto (2.), a multinacionális olaj- és gázipari vállalat MOL Magyarország (3.), a lengyel állami irányítású PGNiG (4.), a kiskereskedelmi Jeronimo Polska (5.), a lengyel energetikai vállalat PGE (7.) és a Volkswagen Slovakia (8.) már a korábbi rangsorokban is az élmezőnyben szerepeltek, s legtöbbjük nagyobb forgalmat produkált. Az autógyártók, (Skoda Auto és a Volkswagen Slovakia) az ellátási lánc zavarai miatt csak kismértékű, 0,4%-os és 2,3%-os árbevétel-növekedést könyvelhettek el.

Ágazatok: az olaj- és gáziparé a vezető pozíció, amelyet az erős autóipari és szállítmányozás ágazat követ

A régió legnagyobb vállalatai által képviselt három kulcsfontosságú ágazat (olaj és gáz, autóipar és szállítmányozás, kereskedelem) továbbra is a teljes bevétel 53%-át adja.

2021-ben minden ágazatban növekedett a forgalom, ami a gyorsuló keresletnek és az előző évi gyenge kiindulópontnak köszönhető. A világjárvány kezdeti szakasza és a kapcsolódó zárlatok nagyban megviselték a vállalatok pénzügyi helyzetét. A legszembetűnőbb példa a textil- és ruházati ágazat, amely a 2020-as pandémiás évben a kereslet visszaesését, valamint a fogyasztói preferenciák megváltozását szenvedte el. 2021-ben ebben az ágazatban volt a legnagyobb, 60,3%-os forgalomnövekedés. Ezzel szemben a leggyengébb forgalomnövekedést az építőipar (+9,5%), az autóipar és szállítmányozás (+9,6%) mutatták, viszont ez még így is szilárd növekedési ütemnek mondható. Az ágazatok többsége képes volt magasabb nettó nyereséget termelni, a legnagyobb nyertes a fémipar volt (+437%). Ezzel szemben a textil-ruházati és az agrár-élelmiszeripari ágazatok negatív dinamikát mutattak e téren. A CEE Top 500-ban legjobbra értékelt ágazat kevés képviselővel szerepel a rangsorban: a fa- és bútoriparból mindössze öt cég került a listára, de 27,9%-os forgalomnövekedést könyvelhetett el, a nettó nyereség pedig több mint kétszeresére nőtt.

Az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar szektor ismét a legnagyobb a CEE Top 500 rangsorában. Az ágazat az egyik legnagyobb mértékben (+331,5%) növekedett a nettó nyereség tekintetében. A 2021-es év folyamán az olajárak 52%-kal emelkedtek, köszönhetően a fellendülő iparágaknak és gazdaságoknak. Ez lehetőséget teremtett a finomítói árrésekből származó nyereségtermelésre, különösen a zárlatok utáni növekvő keresletet és a globális kereskedelem élénkülését figyelembe véve.

Bár az autóipar és szállítmányozás továbbra is az élmezőnyben maradt, az ágazat a többihez képest viszonylag gyengén fejlődött. Az iparág négy országban továbbra is meghatározó: Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.

A dobogó harmadik fokán a kereskedelmi szektor áll. Mivel a munkanélküliségi ráta a világjárvány idején csak kismértékben emelkedett, és a munkaerőpiac szilárd bérnövekedési ütemet produkált, a gazdaságot a háztartások megnövekedett fogyasztási lehetőségei és hajlandósága segítette. Az ágazat legnagyobb vállalkozásainak forgalma 19,3%-kal nőtt, miközben a vállalatok magasabb nettó nyereséget is elkönyvelhettek (+22,8%).

"A globális kereskedelem élénkülésének eredményeként a közép- és kelet-európai export hozzájárult a regionális feldolgozóipari ágazatok gyorsulásához, amelyek viszont magasabb feldolgozási költségeket tapasztaltak. Ezek a költségek meredeken emelkedtek a világjárvány okozta pangásból való kilábalás kezdete óta, és még napjainkban is nagymértékben befolyásolják a vállalkozások eredményességét, különösen most, hogy az ukrajnai háború kitörése óta az energia- és a nyersanyagköltségek az egekbe szöktek" -magyarázza Grzegorz Sielewicz. "Valójában, mivel Oroszország szállította Európának az energiahordozókat, ezek árai 2022-ben jelentősen megugrottak, ami energiaválságot indított el. Ugyanakkor az agrár-élelmiszeripari alapanyagok ellátásának zavarai az élelmiszerárak növekvő inflációjához vezettek, mivel mind Oroszország, mind Ukrajna jelentős részt képvisel a globális agrárexportban"."

Az ukrajnai háború súlyosan érintette a régiót, és további kihívások merültek fel az ezzel kapcsolatos gazdasági következmények miatt. 

Töltse le a teljes tanulmányt!